Gyermekkoromban advent hetei mindig izgatott hangulatban teltek. Számoltuk a napokat, hányat kell még aludni, mire végre szenteste lesz... A készülődésben számomra a kézzel készített karácsonyfa-díszek maradtak a legemlékezetesebbek.

Ha egyszer majd én is anya leszek, biztosan folytatom ezt a szép családi hagyományt - édesanyám is a nagymamámtól vette át.

Esténként körbeültük a családdal a konyha asztalt és órákon keresztül “alkottunk”! :) Gyerekként borzasztóan élveztük és az volt a benyomásunk, hogy a szüleink is. Volt, hogy színes papírból kis csíkokat vágtunk, a széleit összeragasztottuk így kaptunk egy karikát, amibe ismét belefűztünk még egyet, és még egyet.... amíg színes kis gyűrűkből hatalmas hosszú füzérek nem lettek. De az én nagy kedvencem, a háztartási keksz volt. Akkoriban - 80 évek vége - a háztartási kekszből két félét lehet kapni a boltokban: kerek és négyzet alakút. Keksz mellé előkerült néhány ecset és tempera, a végredmény: mikulás, házikó, színes, mintás, hópihés, vagy figurás tallér... Anyukám mindig mesélt közben történeteket, hogy amikor ők voltak gyerekek hogyan várták a karácsony estét, akkortájt  mivel díszítették a fát. Az általunk készített fenyőfa díszek közül némelyiket még most is őrizgetjük, igaz a fára inkább már nem tesszük fel őket, de mindig eszünkbe juttatja a gyermekkori szép emlékeket! :-)