A problémás közösségi-média használatról
2020. márc. 13., HBSC

A technológia folyamatos fejlődése miatt az elektronikus média nyújtotta lehetőségek egyre tágabbak.

Egyre több kutatás mutatja azt, hogy nem csak a képernyők előtt eltöltött idő mennyisége, hanem annak formája és minősége legalább annyira meghatározó. Felmerül a félelem, hogy az online kommunikáció lassan átveszi a személyes kapcsolattartás helyét.

Szintén komoly aggodalmat szül a közösségi oldalak és a videójátékok túlzott mértékű használata, és az esetleges függőség kialakulása. Akkor beszélhetünk problémás közösségi média használatról, ha a közösségi oldalak használata több területen is (személyes, társas, iskolai/munkahelyi, szabadidős) jelentősen csökkenti a személy életminőségét, és ez a negatív hatás tartósan vagy ismétlődően fennáll legalább egy éven keresztül. A szakértők között nincs teljes egyetértés abban, hogy a problémás közösségimédia-használatot hogyan célszerű mérni, egyik lehetőség a "Problémás közösségimédia-használati zavar" skála.

Az elmúlt évben … IGEN NEM
…..rendszeresen érezted úgy, hogy másra sem tudsz gondolni, mint arra a pillanatra, amikor újra használhatod a közösségi médiát?    
…… gyakran voltál elégedetlen, mert szerettél volna több időt tölteni közösségimédia-használattal? – gyakran érezted rosszul magad, ha nem tudtad használni a közösségi médiát?    
…..gyakran próbáltad csökkenteni a közösségi médián töltött időt, de nem tudtad?    
……rendszeresen elhanyagoltad egyéb elfoglaltságaidat (pl. hobbidat, sportot), mert inkább a közösségi médiát választottad?    
…..gyakran kerültél vitába másokkal a közösségi médiahasználat miatt?    
…..gyakran hazudtál a szüleidnek és barátaidnak arról, hogy mennyi időt töltöttél közösségimédia-használattal?    
…...gyakran használtad a közösségi médiát arra, hogy elmenekülj a rossz érzések elől?    
…..kerültél komoly ellentétbe a szüleiddel vagy testvéreiddel a közösségimédia-használat miatt?    

 

Problémás használatra utal, ha a kilenc tételből legalább öt és a három problémás tételből (problémák, más tevékenységek elhanyagolása, konfliktus) legalább egy teljesül. Ez a magyar iskolások (5-11. évfolyamosok) mintájában 9,5% (beleértve azokat is, akik egyáltalán nem használnak közösségi oldalakat). Az egymást követő évfolyamokat összehasonlítva, az 5–9. évfolyamon a problémás használók aránya hasonló mértékű, csak a 11. évfolyamon csökken jelentősebben.
Az 5–11. évfolyamra járó tanulók saját bevallásuk szerint átlagosan 16,2 órát (SD = 13,54) töltenek közösségi oldalak használatával hetente. A fiatalok mindössze 4,9%-a (kb. húszból egy tanuló) az, aki egyáltalán nem használ közösségi oldalakat. Az idősebb diákok általában hetente több órát töltenek közösségi oldalakon. A lányok minden évfolyamon szignifikánsan több időt töltöttek a közösségi oldalak használatával, mint a fiúk, kivéve az 5. osztályosok.

Forrás: Király, O., Várnai, D., Demetrovics, Zs (2018). Elektronikusmédia-kommunikáció, In: Németh,Á., Várnai D.: Kamaszéletmód Magyarországon, L’Harmattan, Budapest (a szerzők engedélyével idézve)