Aki nem ismeri, azt hiheti, hogy valamiféle fertőző betegség. A beteg bőre kisebb-nagyobb vörös foltokkal van tarkítva.

Ez a betegség lényege: fájdalmas, tartós, kiújulásra hajlamos bőrbetegség, melyet a bőrön megjelenő, plakkoknak nevezett, megvastagodott, vörös, hámló foltok jellemeznek.
A psoriasis (pszoriázis) alkotja a bőrgyógyászati megbetegedések egyik legjelentősebb csoportját súlyossága és gyakorisága miatt.
Annak ellenére, hogy folyamatosan zajlanak komoly immunológiai és genetikai kutatások is, a betegség pontos okát nem ismerjük. Az biztos, hogy immunrendszer nem a szokásos módon működik, emiatt a bőrben gyulladás zajlik. A betegség genetikai és környezeti tényezők együttes hatására alakul ki. Az öröklődés azt jelenti, hogy bizonyos hajlamosító gének megléte (öröklődése) szükséges a betegség létrejöttéhez. Ha valakinek a szülei betegek, akkor neki negyobb esélye van arra, hogy pszoriázisa legyen, mint az átlagembernek (kb. négyszer akkora).
A feltételezett kiváltó tényezők között szerepel a stressz, bizonyos vírusok és baktériumok által okozott fertőzések, bőrsérülés vagy épp bizonyos gyógyszerekre adott válaszreakció.A tavaszi napsütés viszont kifejezetten jót tesz a betegeknek, a foltok javulni szoktak ilyenkor.

A betegség kialakulása
A legtöbb bőrsejt körülbelül havonta egyszer osztódik és cserélődik, az új sejt megjelenésekor a régi elhal és lehullik. Az egészséges embernél ez a folyamat szinte észre észrevétlen. A pikkelysömörös betegnél azonban a bőrsejtek nem havonta, hanem három-hat naponta termelődnek újra. Emiatt a bőrsejtek száma rendkívüli mértékben megnő. Ezek a sejtek felgyűlve a bőr felszínén és közvetlenül alatta, domború pikkelyes sebet vagy foltokat alkotnak. Innen az elnevezés.
Statisztikák szerint a pikkelysömör a magyar népesség 2% át érinti.

A pszoriázis a test bármely részén előfordulhat, de leggyakrabban a könyök, a térd és a fejbőr felszíne érintett. A betegek 50%-nak azonban a körmén is elváltozások vannak.

A pszoriázis korlátozódhat a test egy kisebb területére, de boríthatja a testfelszín nagyobb részét is. Az első tünetek bármely életkorban megjelenhetnek, de a betegek több mint egyharmadánál 16 éves kora előtt jelentkeznek az első psoriasisos panaszok.

A láthatatlan következmények
A pszoriázis fizikai hatásai szemmel láthatók. Amit azonban sok ember nem vesz észre, az a betegség súlyos lelki vonatkozásai. A pszoriasisos betegek gyakran érzik magukat megbélyegezettnek, ennek fő oka embertársaik reakciója.  Sokan nem mernek úgy öltözködni, hogy beteg bőrterületük látható legyen, néhányan az egész ruhatárukat lecserélik, hogy az általuk viselt darabokkal elrejthessék bőrüket mások elől. Szélsőséges esetben, a pszoriázis arra késztet egyes betegeket, hogy feladják kedvenc hobbijukat illetve, hogy a bántó pillantások, a róluk tett megjegyzések és a bőrbetegségükkel kapcsolatos állandó magyarázkodás elkerülése érdekében gyakorlatilag kivonják magukat a társadalomból. A pszoriázist számos egyéb állapot rizikófaktoraként tartják számon úgy, mint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a depresszió.

A súlyosabb fokú pszoriázisban szenvedő betegek hajlamosabbak egészségtelen életmódot folytatni: nagyobb valószínűséggel dohányoznak, kevesebben végeznek közülük rendszeres testmozgást és kevesebben étkeznek egészségesen.

„A meztelen igazság”
A betegség sajátosságai miatt időnként kampányokat rendeznek abból a célból, hogy a betegséggel nem érintett emberek is többet tudjanak meg a látható baj hátteréről, kezeléséről a pikkelysömörrel élők gondjairól.

Egy ilyen európai oktatási program a "Psoriasis: A Meztelen Igazság" nevű kampány is, amelynek központi eleme egy fotókiállítás, amely a fotóművészeten és az érintettek személyes történetén keresztül hivatott megmutatni a psoriasissal együtt élő emberek mindennapjait.

A kampány honlapját és sok hasznos információt (pl. a hazai betegszervezetetek listáját) is megtalálhatjátok itt: 

http://www.meztelenigazsag.hu