A több mint 1300 gyerek bevonásával végzett InternetMost kutatás célja ezért az volt, hogy a gyerekek aktív részvételével felhívja a figyelmet a gyerekek internettel kapcsolatos nehézségeire és javaslataira, így támogatva a bizonyítékon alapuló, tájékozott döntéshozatalt.
Milyennek látják a gyerekek a digitális oktatást?
• A gyerekek fele szerint gördülékenyen ment az átállás, és többségük nem érezte úgy, hogy hátrányba került volna a többiekhez képest (82%). A gyerekek jelentős része, 10-ből 4-en úgy érezték, hogy hatékonyabban tudnak így tanulni (42,2%), és figyelembe vették a diákok véleményét (41,5%).
• 3-ból 2 gyerek szerint romlott az oktatás minősége, és tizedük mondta, hogy igazából nem valósult meg náluk a digitális oktatás.
• A gyerekek kétharmada érezte úgy, hogy az iskola kevésbé tisztelte a szabadidejét (63,9%), valamint nehezebben volt követhető, hogy miből mi a feladat (61,9%). Harmaduk mondta, hogy több egyéni figyelmet kapott (29,3%), és motiválónak, inspirálónak tartotta ezt a helyzetet (36,3%).
• Az eredmények összességében a megosztottságot tükrözik: 53,7%-uk elégedetlen és 46,3%-uk elégedett volt a digitális oktatással. Regionálisan jelentős különbségek láthatók ebben. Míg az ország fejlettebb részeiben az átlagnál elégedettebbek voltak a gyerekek, addig az ország keleti részében jóval nagyobb elégedetlenség volt tapasztalható.
• A leginkább az segítene a digitális oktatás minőségén, ha a tanárok ugyanazt a felületet használnák, az online térnek megfelelő módszerrel tanítanának és jobban tudnák használni a digitális felületeket. Az is fontos számukra, hogy több információt kapjanak arról, mit és hogyan kell megtanulni, mely elsősorban a városokban és falvakban jelentett problémát. A gyerekek szövegesen megosztott javaslatainak zöme ugyanakkor a túlzó elvárásokra és a leterheltségre vonatkozott.
• A kutatás rámutat az internethez és eszközökhöz való hozzáférés egyenlőtlenségére is, mely hangsúlyosabban megjelent a szakiskolások és szakközépiskolások, illetve a megyeszékhelyen és falun élő gyerekek által jelzett problémák között.
• A gyerekek háromnegyede elsősorban az iskola által használt, hivatalos felületen tartja a kapcsolatot a tanárokkal (pl. KRÉTA, Google Osztályterem, MS Teams), de magas azoknak az aránya, akik a közösségi médiában, pl. Facebookon, Viberen, létrehozott osztálycsoporton keresztül (14,4%) vagy privát beszélgetésekben (8,3%) kommunikálnak.
Mi segítene nekik?
A leginkább az segítene a digitális oktatás minőségén, ha a tanárok ugyanazt a felületet használnák, az online térnek megfelelő módszerrel tanítanának és jobban tudnák használni a digitális felületeket. Az is fontos számukra, hogy több információt kapjanak arról, mit és hogyan kell megtanulni, mely elsősorban a városokban és falvakban jelentett problémát. A gyerekek szerint a digitális tanrend más elvárásokat, új megközelítést, új készségeket és nagyobb együttműködést igényel a tanároktól. Több szóbeli interakciót, kontaktórát és visszajelzést szeretnének, és sokan hangsúlyozták a magánélet és szabadidő tiszteletben tartását is. A gyerekeknek az segítene, ha „követnék a tanárok az órarendet, és nem összevissza küldenék az anyagot”, „az egész átláthatóbb lenne”.
