Enyhén lassuló ütemben, de még napjainkban is aggasztó mértékben zsugorodnak Földünk erdei.

Más-más tényezők állnak a jelenkori erdőirtások hátterében. A teljesség igénye nélkül tekintsünk néhány példát!

Amazónia esőerdei

Az 1988 óta végrehajtott erdőirtások hátterében a legfontosabb kiváltó ok (65-70%) a szarvasmarha-legelők iránti növekvő igény volt (19. ábra). Az önellátó mezőgazdálkodásra alkalmas területek nyerése az erdők területi csökkenésének 20-25%-áért felelős. Az ipari méretű szójatermesztés – a média gyakori sugallata ellenére – jelenleg kis mértékben eredményezi az esőerdők pusztítását, mert ezt a tevékenységet döntően vagy a már korábban erdőtlenné tett, vagy délebbi, jellemzően füves élőhelyeken végzik. Az ellenőrizetlen fakitermelés elsősorban az erdők leromlását okozza, közvetlenül ritkán eredményezi az erdő teljes megszüntetését, de „előőrse” lehet a későbbi mezőgazdasági terület vagy település kialakításának.

Borneó és Indonézia esőerdei

Az 1980-as évektől Borneó erdei drámai átalakuláson mentek keresztül. Az emberi történelem talán legdrasztikusabb erdőpusztítása zajlott, alapvetően az olyan fejlett országok faanyagigényének kielégítését szolgálva, mint Japán és az Egyesült Államok. Kezdetben a fakitermelés szinte kizárólag a Malajziához tartozó tartományokat (Sabah és Sarawak) érintette, míg az 1990-es évektől kezdve a trópusi faanyag fő forrásává az Indonéziához tartozó Kalimantan tartomány vált. A máig fennmaradt erdőkre újabb veszedelemként az amúgy önmagában is nagyon sok ellentmondással terhelt, környezeti hatásait tekintve egyelőre még nem kellően tisztázott hatású bioüzemanyag-ipar fellendülése leselkedik.

Afrika erdei

Az afrikai erdők mintegy 70%-át a Kongó-medencében találjuk. Az itteni esőerdők a világ talán leginkább veszélyeztetett erdei. Az 1980-as évektől kezdődően Afrikában a legintenzívebb az erdők irtása. A rendkívül szegény és gyorsan gyarapodó népesség élelemmel és tűzifával történő ellátását egyaránt szolgálja az a gazdálkodási forma, ami az eredeti vegetáció foltjainak felégetésével indul, amit 2-3 év használat követ. A gyenge minőségű talaj kimerülése miatt ezután a természetes vegetáció újabb foltjának felégetésével kell termőföldhöz jutni. Jelentős az iparifa-kitermelés is, ami – az erdőket egyébként szintén veszélyeztető – polgárháborúk és népvándorlások megszűntével az érintett kormányok és a Világbank támogatásával új erőre kap.

Tudtad?

Az erdők megszűnésének közvetlen okozói:
• fakitermelés (legális és illegális) 
• tüzelőanyag-felhasználás (fa, faszén) 
• saját élelmiszerellátást célzó mezőgazdálkodás 
• nagyüzemi kereskedelmi célú agrártermelés 
• legeltető állattartás 
• bioüzemanyag-termelés 
• fejlesztések (bánya, út, város stb.)

A teljes kiadványt elolvashatod itt:
http://www.oee.hu/upload/html/2012-06/erdeszeti lapok kulonszam 2012.pdf