Idén is volt, még a politika is foglalkozott vele. Egy-két érdekes dolgot összeszedtünk róla mi is. Szerintünk azért ne fogjunk mindent az óraátállításra, lehet simán rossz napunk is.

Története

A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette. Írásában a világításra használt gyertyákkal lehetett volna spórolni a korábbi nyári felkeléssel.
A modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta.
Az első komolyabb próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Javaslata 20 perces lépésekből állt, amiket április négy vasárnapján hajtottak volna végre (majd szeptember négy vasárnapján vissza). Willett ötlete megragadta Robert Pearce figyelmét, aki 1908 februárjában erre vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő az angliai alsóházban. A törvényjavaslatot több ízben az angol parlament elé terjesztették, de többen ellenezték, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók, így a törvényt nem fogadták el. Willett 1915-ben meghalt, anélkül, hogy látta volna ötlete megvalósulását.
A mesterséges világítás helyettesítésére (és ezzel az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására) elsőként Németország alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23 órakor vezettek be. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette Nagy-Britannia és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. Amikor az Egyesült Államok 1918-ban belépett a háborúba, szintén bevezették a nyári időszámítást.
Később a második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Csak 1941-ben vették elő újra az ötletet. Akkor viszont az órákat nem is engedték visszatekerni: 1942 szeptemberéig maradt a nyári időszámítás. 1943-ban és 1944-ben már március végén, illetve április elején beköszöntött az óra szerinti nyár, a következő két évben viszont nem állították át az időmérőt. 1947 és 1949 között megint nyári-téli rend szerint forogtak a mutatók. 1950-től 1953-ig ismét csak egyféle (téli) időszámítás létezett. 1954-től 1956-ig újra hozzáigazították az órákat a Naphoz, azután egészen 1980-ig a hagyományos időszámítás maradt érvényben.
Az Egyesült Államokban kevesebb, mint egy hónappal a japánok Pearl Harbor elleni támadása után vezették be. Ezúttal azonban az amerikai lakosság már nem volt annyira lelkes, hogy elvész a munka utáni napfény, így mikor ismét hatályon kívül helyezték a nyári időszámítási rendszert, néhány város megtartotta azt. Teljes volt a káosz: egy Moundsvilleből az ohio-i Steubenvillebe tartó közel 50 kilométeres buszút során nem kevesebb, mint hét alkalommal változott meg az idő. Minneapolis és St. Paul városaiban különböző időszámítást alkalmaztak, ami jelentős zavart keltett a dolgozókban, akik az egyik városban éltek és a másikba jártak dolgozni. A „minden város saját idővel bír" rendszer nem tarthatott sokáig. 1966-ban a Kongresszus bevezette a Uniform Time Act-et, amely meghatározta az egységes rendet. A szövetségi kormányzat azokat a napokat is meghatározta, amikor előre, illetve hátra kell állítani az időmérő eszközt, elejét véve a városok önkényes időszámításainak.

Magyarországon 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980 áprilisában újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.
A legutóbbi reformra 1996-ban került sor: akkor – már az EU irányvonalának megfelelően – szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.

Napjainkban már megoszlanak a vélemények az óraátállításról, mivel az energiafogyasztási szokásaink 1980 óta nagymértékben megváltoztak. A legújabb számítások szerint már nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani, az energia-fogyasztás átalakulása miatt.
A nyári időszámítás megvalósításának módját az a csillagászattal összefüggő jelenség adta, hogy Földünk északi féltekéjén a napéjegyenlőség kezdetétől (március 21) a végéig (szeptember 23) hosszabbak a nappalok, és rövidebben az éjszakák. Míg télen fordítva van. Ebből a tényből energia-megtakarítás származhat, ha a napfény által adott ingyenes „fénybiztosítás" nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével.