Ma már szinte minden diák használja a mesterséges intelligencia eszközeit, a ChatGPT-t és más chatbotokat.

Kerti Anna (2023 júniusában beszélt egy konferencián az AI oktatásban betöltött lehetséges szerepéről) vizuális prezentáció készítésére használja a ChatGPT-t, ezzel lerövidítheti az órára való felkészülést. „Nem annyira ügyes, de ha adok neki egy jó forrást, amiből dolgozhat, akkor megcsinálja.” A diákokkal volt olyan projektjük, amikor az volt a téma, hogy mi az a vers. „Kértem a ChatGPT-t, írjon a nyárról egy szimbolista, egy kubista verset, egy szabadverset, egy klasszicistát, aztán megnéztük, hogy az AI-nak, nyilván nagyon sok szöveg ismeretében, mi az elképzelése arról, mi a vers. Ez izgalmas kísérlet volt.” Anna szokott a diákokkal képgenerálást is végeztetni: Akhilleusz pajzsát az Iliász igen részletesen leírja, ezért a tanárnő azt kérte a diákoktól, jegyzeteljék ki, mik vannak a pajzson, fogalmazzák meg, hogyan képzelik el, és táplálják be a ChatGPT-be, hogy az így készítsen erről képet. „Elsőre csinált furcsaságokat, így azt gyakoroltuk, hogy akkor lesz jó eredmény, ha jó promptot (azaz utasítást, iránymutatást) kap az eszköz. Egy ilyen feladaton keresztül nyilván jobban megmarad a diákban, hogy mi is van azon a pajzson, mintha csak olvas róla.”

Kerti Anna mindig hangsúlyozza a diákjainak, hogy nagyon kritikusan álljanak ahhoz, amit a ChatGPT mond. „Sokat használják, de leginkább arra, hogy csaljanak és megússzák a munkát.”

Volt, hogy kinyomtatott egy tisztán AI generálta dolgozatot; az volt a tanulók feladata, hogy azonosítsák be a szöveg furcsaságait. „Ez két szempontból is hasznos volt: látták, hogy nem vagyok hülye, illetve ők is felfedezhették, mi lehet a baj az eszközzel. A beadandóknál mindig elmondom: aki teljes mértékben a ChatGPT-t használja, az automatikusan egyest kap. De ilyenkor is adok javítási lehetőséget. Ha csak az alapötletet adja a gép és a diák ezt továbbgondolja, az megengedett, de akkor jelölniük kell forrásként a ChatGPT-t.”

„Most már szinte mindent attól kérdezek meg”, mondja Virág. Idegenforgalmi szakközépiskolásként a turisztikaórára leveleket, forgatókönyveket (mondjuk egy egynapos városnézés forgatókönyvét) is a ChatGPT-vel íratják. „Volt, hogy egy tanárnak a panasz e-mailt a ChatGPT-vel fogalmaztattam meg. Olyan ideges voltam, nem tudtam gondolkodni. Leírtam, mi a bajom, promptoltam pár példát, és írt egy jó hosszú levelet. Anyukám rögtön levágta, hogy a ChatGPT-t használtam, igaz, ő maga is nagy tiktokker. De tanácsokat is szoktam kérni tőle: van, hogy pszichológusnak használom, bár néha felidegesít a válaszaival, máskor orvosi dolgokat kérdezek. Most például, hogy piercingem lett, azt kérdeztem, szerinte normális-e, hogy egy hét után bepirosodik a bőröm körülötte. Van, amiben megbízhatónak tűnnek a válaszai, de például egy osztálytársunk agyatlanul arról puskázik, és rendszeresen kette­seket kap. Talán mert teljesen más válaszokat ad a ChatGPT, mint amit órán veszünk abból a témából. Volt, hogy töridolgozatra készülve azt kértük, tegyen fel nekünk kérdéseket, és elég jókat kérdezett” – mesélik a lányok egy szuszra.

Lilla azt mondja, ő nem annyira jó tanuló, így neki arra is figyelnie kell, hogy ne legyen „túl jó”, amit bead, „mert az kicsit feltűnő”. Ha a ChatGPT-vel írat meg egy szöveget, igyekszik leellenőrizni. „Sokszor van, hogy amikor átolvasom, és valami nem stimmel, akkor hirtelen eszembe jut, amit ugyan nem tanultam meg, de az óráról bevillan. Erre is jó, feleleveníteni a dolgokat.” Virág azt mondja, a ChatGPT hibalehetőségei miatt ő tanulásra nem meri használni, inkább hagyatkozik a jegyzeteire és az online információkra.

Sára egy budapesti egyetemen kutatásmódszertant tanít. Ezen a területen sok beadandót kell írniuk a hallgatóknak. Sára azt tapasztalja, hogy sokan a ChatGPT-vel vagy más szöveggenerátorral íratják meg a dolgozatot, és ami legalább ilyen rossz, hogy nem olvasnak, hanem az AI-jal foglaltatják össze a könyvek, tudományos publikációk tartalmát. Az oktató úgy látja, hogy „nagyon gyakran hülyeségeket ad ki a gép, és mivel nem olvasták el az eredeti könyvet, cikket, nyilván nem veszik észre a hibákat sem az AI által összerakott szövegben. Volt, hogy a szöveggenerátor olyan cikkre hivatkozott, amely nem is létezik, kvázi kitalált egy szakirodalmi forrást címmel, szerzőkkel együtt. Olyan is előfordul, hogy annyira gyenge a hallgató szövegértési készsége, hogy egyszerűen fel sem tűnik neki, ha nincs értelme a szövegnek. De volt olyan diákom is, akinek el kellett magyaráznom, hogy mi az a szövegértés”.

Az egyetemi hallgatók használják arra is az AI-t, mondja Sára, hogy kutatási kérdéseket generáljanak, „mert nem akarják erre sem az idejüket rászánni. És akkor kiköp a gép egy négysoros kutatási kérdést, amelyben nagyon szép szakkifejezések sorjáznak, csak épp az egésznek semmi értelme”.

 Forrás: https://magyarnarancs.hu/tudomany/tegyunk-ugy-mintha-nem-lenne-276414