120 éve, 1896. május 2-án indult el Budapesten a korának műszaki színvonalát messze meghaladó Millenniumi Földalatti Vasút. A magyar főváros a lóvasút után, a gőzvontatás lépcsőjét elhagyva, egyenesen a villamos-vontatás kor-szakába lépett, így Budapesten jelent meg először a kontinentális Európában egy teljesen villamos üzemű földalatti vonal.

Magyarország 1896-ban az ország ezeréves fennállásának megünneplésére készült, amelynek kapcsán nagyszabású kiállítást terveztek a Városligetben. Ehhez meg kellett oldani a kiállításra látogatók szállítását, és a város akkor vezetése olyan megoldást szeretett volna, amely nem zavarja az immáron Andrássy útnak nevezett sugárút forgalmát. A megoldás – egy földalatti vasút építése - Balázs Mór és a Siemens & Halske cég ötlete alapján született. A vonal kiépítésére összesen 20 hónap állt rendelkezésre, hiszen a vállalakozóknak garanciát kellett vállalniuk rá, hogy az Ezredévi Kiállitás megnyitójára elkészül a Kisföldalatti.

A vasutat a Siemens & Halske cég építette, ők szállították az összes elektromos eszközt is, a kocsikat pedig a Shlick budapesti leányvállalata gyártotta. Mintegy 1000 dolgozó nappali és éjszakai műszakokban váltotta egymást, a munkálatok alatt 138 ezer köbméter talajt tártak fel, 47 ezer köbméter cementet és 3 ezer tonna vasat pedig felhasználtak az építkezésekhez. A vonal teljes hossza 3.689 m, az alagút hossza 3.226 m volt, melyre összesen 20 járművet rendeltek.

A földalatti vasút ünnepélyes megnyitására 120 évvel ezelőtt, 1896. május 2-án került sor. Ezzel a kontinentális Európában tehát először jelent meg Siemens-rendszerű villamos vontatás a földalatti tömegközlekedésben. A földalatti kirobbanó sikert aratott. Az első hónap alatt 13.600 menet történt, a földalatti vasút 469.846, azaz naponta mintegy 15.000 személyt szállított. A legtöbb utast, egészen pontosan 581.339 főt 1896. évben június hónapban utazott a kis földalattin, ez napi mintegy 20.000 utazást jelentett. Az építési előirányzathoz képest 1% megtakarítás jelentkezett és az üzem 7-10% nyereséget hozott. Az eredmények mellett a Kisföldalatti nagy nemzetközi elismerésre is szert tett. Utazott rajta például I. Ferenc József magyar király és osztrák császár, valamint II. Vilmos német császár is. A vonal az 1900. évi párizsi világkiállításon aranyérmet nyert, és mintául szolgált az 1902-ben megnyíló berlini földalattihoz.

A vasúti pálya betonteknőbe került, az alagút szélessége 6 méter, magassága 2,65 méter lett, mert el kellett férnie a nagykörúti csatorna fölött. A többrétegű, vízhatlan födémet acélgerendákra támaszkodó betonboltozat alkotta, amelyet középen, a két pálya között 3-4 méter távolságban szegecselt acéloszlopok tartottak. A zaj- és súlycsökkentés érdekében az Andrássy út fakocka burkolatot kapott. A mélyépítési munkák 472 napja alatt 134 ezer köbméter földet emeltek ki, 47 ezer köbméter betont és 31 ezer tonna acélt építettek be. A vezető főmérnök, Vojtek Ödön építési naplója rögzítette a váratlanul felmerült nehézségeket is, így a Bajza utcától a Városligetig feltörő talajvizet, amely ellen "szádfal" és víznyelő kutak építésével védekeztek.

A teljes cikket a greenfo oldalán, itt olvashatod el:
http://greenfo.hu/hirek/2016/05/02/120-eves-a-budapesti-foldalatti-kozlekedes

Sok érdekesség a témáról, ha megszállott vagy itt:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?go=110111404&t=9108014