Dr. Nassir Ghaemi pszichiáter egy orvostanhallgatóhoz írt nyílt leveléből

„Három úton járhatsz. Az egyik a passzív, hallgatólagos beleegyezés; egy normális, mentálisan egészséges ember ezt teszi. A legtöbben igazodunk a világhoz úgy, ahogyan az van. Elfogadjuk és megyünk az utunkon. A fősodorhoz csapódunk. Elfogadjuk a status quo-t. Felfelé nyalunk, lefelé rúgunk. Ez normális, mivel a konformizmus a társadalom által leginkább jutalmazott erény. A legrosszabb esetben a világ magadra hagy, a legjobb esetben pedig ünnepel. Ám ekkor ugyanolyan igazságtalanul hagyod a világot, ahogyan azt találtad.

Második lehetőséged az erőszakos ellenállás; az „erőszakos” alatt nem csak a fizikai tetteket értem, hanem a verbális és mentálisakat is. ellenállsz a világ igazságtalanságának, de dühös vagy és keserű. Úgy véded a gyengét, hogy az erőset bántod, de mindenhol ellenségeket hozol létre magad körül. Véghez vihetsz valamennyi jót, ám kard által pusztulsz, utánad pedig az ellenséged gyerekei fogják támadni a te gyerekeidet.

A harmadik megközelítés a nem erőszakos ellenállás; a „nem erőszakos” itt azt jelenti, hogy ugyan megküzdesz az ellenségeiddel, de nem gyűlölöd őket. Nem vagy dühös, egy „boldog harcos” vagy, nem legyőzni akarsz, hanem meggyőzni; és ha meggyőzni nem is tudod őket, akkor is meg akarod állítani a gonoszságot anélkül, hogy a gonosztevőt magát elpusztítanád. Lehet, hogy nem győzöd meg az ellenségeidet, ám a gyerekeid és az unokáid a te nézeteidet fogják osztani. A világot egy jobb helyként hagyod magad után.

Ha a nehezebb utat akarod járni, azt tanácsolom, legyél óvatos és tanuld ki az erőszakmentes ellenállás módszereit. Tanulmányozd Martin Luther Kinget és Mahatma Gandhit – nem azért, mert az életük olyan boldog volt (nem volt az), hanem mert a fejlődésnek egy olyan örökségét hagyták maguk után, amit több ezer év történelme nem tudott megvalósítani addig. A szakmán belül ugyanaz a helyzet, mint a szélesebb társadalomban: évszázadok óta harcolunk egymással, értelmes fejlődés nélkül – mégpedig azért, mert vagy erőszakosak voltunk elménkben és szavainkban, vagy pedig passzívan belenyugodtunk a helyzetbe. A harmadik út a legnehezebb az embernek, ám a legjobb a világnak.

Ami pedig téged illet, nézz a lelkedbe. Ne légy szégyenlős. Légy őszinte. Légy brutális.”

A levelet eredetiben elolvashatod itt:
http://www.medscape.com/viewarticle/873762