Az intimitás megvan, de valami mégis hiányzik.

Gyakran hallani ezt a panaszt párkapcsolati problémákkal küzdő pároktól.

Az intimitás nem egyenlő a szexszel

Sokan élnek abban a tévhitben, hogy az intimitás egyenlő a szexualitással. Az intim kapcsolat ugyanis a fizikai közelségen kívül az érzelmi közelséget is magába foglalja. Bizalmasság, meghittség és bensőségesség nélkül – legyen bármilyen szenvedélyes is – hosszútávon egyik párkapcsolat sem lehet igazán boldog. Pál Ferenc, mentálhigiénés szakember, pap, egyetemi tanár szerint gyakran annak köszönhetők a párkapcsolati problémák, hogy a felek az intimitást annak egy-egy elemével azonosítják. Például attól, hogy egyes párok rengeteg időt töltenek együtt, közös társaságba járnak, együtt végeznek minden tevékenységet, még nem biztos, hogy meghitt kapcsolatban élnek. Így van ez a romantikával kapcsolatban is: hiába halmozzuk el szerelmünket virágokkal vagy rendezünk gyertyafényes vacsorákat, ha nem fordítunk arra időt, hogy megismerjük a vágyait, érzéseit, és mi magunk sem tárjuk fel bizalmas gondolatainkat előtte.

A bizalomhoz bátorság kell!

A meghitt párkapcsolatoknak az az alapja, hogy megengedjük a társunknak azt, hogy olyan embernek lásson minket, mint amilyennek mi látjuk magunkat. Ez nehezebb, mint elsőre hinnénk, hiszen nem merül ki annyiban, hogy smink nélkül, kócosan is mutatkozunk előtte. Ha valakit igazán a bizalmunkba fogadunk, többé már nem akarunk előtte mindig tökéletesnek látszani, és merjük vállalni a valódi énünket. A másikban való bizalom emellett azt is jelenti, hogy képesek vagyunk egyedül is boldognak lenni, és egyszerre megadjuk a lehetőséget, hogy a társunk is boldoggá tudjon tenni minket. A boldogságunk feletti kontroll egy részének átadásával természetesen könnyen kiszolgáltatottá és sebezhetővé válhatunk, de a bizalom mibenléte pontosan abban áll, hogy mindennek ellenére bátran vállaljuk a kapcsolatot, mert tudjuk, hogy párunk őszintén elkötelezett az irányunkban.Akkor is szeretsz, ha nem vagy ittAz intimitás valójában a másikhoz való közelítés és távolítás művészete. Az, aki képes meghitt kapcsolatot létesíteni, el tudja viselni, ha másik éppen távol van – legyen ez fizikai, vagy érzelmi távolság.  Ez azt jelenti, hogy a meghitt kapcsolatban élők akkor is tudják, hogy a párjuk szereti őket, és ők maguk értékes emberek, ha a társuk épp sörözni indul a haverjaival, vagy csevegni a barátnőivel.  Tehát tudják, hogy nem lehet mindig ugyanabban az érzelmi állapotban élni, és a felhőtlen boldogság mellett a kisebb hullámvölgyek is a kapcsolat velejárói.

A függetlenség nem lehet meghitt
Sokan az intimitást az önazonosság és függetlenség teljes elveszítésével azonosítják, így arra törekednek, hogy minél nagyobb autonómiát, függetlenséget éljenek meg a kapcsolatukban is. Ők azonban valószínűleg összetévesztik az intimitást a társfüggőséggel, pedig a kettő nem ugyanaz. Egy meghitt, valódi elköteleződésen alapuló kapcsolatban a felek meg tudják élni a szabad választás és az önazonosság érzését, a függetlenség viszont soha nem lehet meghitt.

Az intimitásért meg kell dolgozni!
A meghitt kapcsolatok kialakításához elengedhetetlen, hogy megismerjük önmagunkat, tisztában legyünk saját vágyainkkal és félelmeinkkel. Ez a folyamat olykor könnyű és felemelő, olykor viszont sok nehézséget, szenvedést is tartogathat, de ahogy Pál Feri atya vallja: fejlődni és növekedni egész életünk során van lehetőségünk, hiszen a célhoz vezető út maga az élet.