Olvasd el az otszonline betegtájékoztatóját!

Kivizsgálása

Az endometriózisnak nincs olyan specifikus, csak erre a kórállapotra jellemző tünete, mely azonnal a helyes irányba terelhetné az orvos gyanúját. Ezzel is magyarázható, hogy a betegek gyakran akár évekig járnak orvostól orvosig úgy, hogy panaszaikat más betegséggel, pl. irritábilis bél szindrómával, kismedencei gyulladással, méhen kívüli terhességgel, makacs húgyúti fertőzéssel és egyebekkel magyarázzák, míg végül megszületik a pontos diagnózis.

A kórelőzmény felvétele. Mint minden egyéb betegségben, a kivizsgálás a beteg alapos kikérdezésével kezdődik. Az orvos rákérdez a panaszok jellegére, fennállásuk idejére, az azokat kiváltó vagy enyhítő körülményekre. Az orvos arról is érdeklődik, hogy tapasztal-e a beteg egyéb problémákat, pl. a házasélet vagy a teherbe esés kapcsán. Fontos minden tünetet megemlíteni, azokat is, amelyek látszólag nem függenek össze a fő tünetegyüttessel, hiszen az endometriózis igen sokszínű, szövevényes klinikai képpel jelentkezhet.

Nőgyógyászati vizsgálat. A nőgyógyászati vizsgálat célja elsődlegesen annak eldöntése, hogy a panaszokat valamilyen banálisabb nőgyógyászati kórkép (pl. gyulladás) okozza, vagy felmerülnek olyan gyanújelek, amelyek alapján a kivizsgálást endometriózis irányában is ki kell terjeszteni. Az endometriózis kizárására/megerősítésére többféle vizsgálatot is kérhet az orvos. Fontos már most hangsúlyozni, hogy bár ezek mindegyike segítheti a pontos diagnózist, az endometriózis kórismézésének egyetlen biztos módja jelenleg a hastükrözés, azaz laparoszkópia. A diagnosztikai eszköztár folyamatosan fejlődik, és egyre több információval szolgál pl. a mágnesrezonanciavizsgálat (MRI), ennek diagnosztikai pontossága azonban még messze van a laparoszkópiáétól.

Laparoszkópia. A laparoszkópiát vagy hastükrözést „kulcslyuk módszernek" is szokás nevezni, mivel a beavatkozás során a has bőrén ejtett kis metszésen keresztül fényforrással és optikával ellátott eszközt vezetnek a hasüregbe, mely direkt vizuális adatokat biztosít, ugyanakkor apró szövetminta (biopsziás minta) is nyerhető általa további patológiai elemzés céljaira.

Képalkotó módszerek. Ahogyan már említettük, nincs olyan képalkotó módszer, mely önmagában alkalmas lenne az endometriózis kórisméjének biztos felállítására. Az ultrahangvizsgálat hasznos lehet a petefészkek endometriózis okozta elváltozásainak (endometriómák, csokoládéciszták) kimutatásában. Az MRI érzékeny módszer az endometriózis okozta szövettöbbletek ábrázolásában, ugyanakkor rejtve maradhatnak lapos endometriózisgócok vagy olyan elváltozások, melyek szerkezeti jellegükben nem sokban különböznek a környező ép szövetektől.

Egyéb vizsgálatok. A kivizsgálás további elemeit a panaszok jellege, illetve az endometriózis lokalizációja szabja meg. Amennyiben a megjelenési kép alapján felmerül daganat gyanúja, úgy a tumormarkerek meghatározása segíthet az elkülönítésben, ez a vér laboratóriumi vizsgálatával történik. Bélrendszeri endometriózis gyanújakor végbél- vagy vastagbéltükrözésre, a húgyhólyagot érintő betegség esetén hólyagtükrözésre is sor kerülhet.

Fontos kiemelni, hogy a tünetek súlyossága és az endometriózisgócok nagysága között nincs szoros összefüggés: akár kiterjedt betegség is lehet tünetmentes vagy csak enyhe tünetekkel járó, de kisebb kiterjedésű endometriózisgócok is okozhatnak súlyos tüneteket, meddőséget.

Hogyan kezelhető az endometriózis?
Jelenleg még nem áll rendelkezésünkre olyan módszer, mellyel az endometriózis véglegesen gyógyítható lenne. Azonban számos lehetőség van a kezünkben, mellyel a tünetek megszüntethetők vagy legalább lényegesen csökkenthetők, a mindennapi élet elviselhetőbbé tehető, meddőség esetén a teherbe esési esélyek javíthatók.

A kezelés három fő területe a fájdalomcsillapítás, a hormonkezelés és a műtét.

A fájdalomcsillapítás módját és időtartamát mindig a tünetek jellege és erőssége szabja meg. Enyhébb fájdalom esetén alkalmazható a jól bevált, vény nélkül kapható fájdalomcsillapító, míg az erősebb fájdalmak csillapítására csak az orvos által receptre felírható készítmények jelenthetnek megoldást. Célszerű olyan fájdalomcsillapítót választani, mely gyulladáscsökkentő hatást is kifejt.

A hormonterápia célja az endometriózisgócok nagyságának csökkentése vagy legalább stabilizálása. A hormonkezelés során alkalmazott szerek egy része eredetileg fogamzásgátló tablettaként törzskönyvezett szer, ezért ezek adása nem célszerű, ha a pár gyermeket szeretne vállalni. A hormonkezelés megtervezése, beállítása és kontrollja mindig orvosi feladat!

A műtét során a kimutatott endometriózisgócokat igyekeznek minél tökéletesebben eltávolítani. Nem mindig van mód sebészeti beavatkozásra; előfordulhat, hogy az elváltozások elhelyezkedése, nagysága vagy a környező szervekhez/szövetekhez való viszonya lehetetlenné teszi a műtétet. A feltárási technikát tekintve a beavatkozás lehet laparoszkópia („kulcslyuk sebészet") vagy laparotómia (hasi metszésen keresztül végzett nyitott műtét).

Az endometriózis kezelésére ezen kívül nagyon sokféle, tudományosan nem bizonyított hatásosságú módszert kínálnak a legkülönbözőbb forrásokból. Aki ilyen módszer alkalmazását fontolgatja, előtte mindenképpen beszéljen orvosával!

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. 

Az eredeti cikket itt olvashatod el:
http://otszonline.hu/betegtajekoztato/cikk/endometriozis?utm_source=newsletter&utm_medium=orvostovabbkepzo_szemle_hirlevel&utm_campaign=23264