Igaza van a reklámnak? A rágózás mindent megold?
Ha érdekel, olvasd tovább!

„Savas erők”
A fogakat nagymértékben károsítja, ha savas környezetbe kerülnek, ugyanis pH 5,7 alatt a fogzománc sérülékenyebb lesz. A savak többsége a fogak lepedékein megtelepedő baktériumoktól származik, melyek – az ételekben és italokban található – szénhidrátok fermentálásával savakat állítanak elő.
A szájban jelenlévő savak másik része viszont közvetlenül a savakat tartalmazó táplálékokból származik. A gyümölcsök – magas rost-, vitamin-, ásványi anyag- és egyéb biológiailag hasznos tápanyagtartalmuk miatt – a kiegyensúlyozott étrend fontos részét képezi. A fogakra nézve viszont (különösen a citrusfélék) korántsem ennyire kedvezőek, mivel savtartalmuk szerepet játszhat azok romlásában. Savakat tartalmazhatnak a gyümölcsökön kívül más ételek, italok is, mint pl. a szénsavas italok, savanyúságok.
Fontos szem előtt tartani, hogy leginkább azok az ételek és italok okozhatnak fogszuvasodást, amelyek sokáig maradnak a szájban, illetve amelyeket hosszú időn keresztül majszolunk, szürcsölünk.
Az ételek tapadása, mint rizikó Szénhidrátokat (cukor és keményítő típusút) egy sor ételféleség tartalmazhat: gyümölcslevek, aszalt gyümölcsök, üdítőitalok, édességek, kekszek, cukrászsütemények, pékáruk stb. Bizonyított, hogy a szénhidrátbevitel és a fogszuvasodás kialakulása között összefüggés van, a különböző típusú szénhidrátok ebben betöltött szerepe azonban nem ennyire egyértelmű.
Önmagában a cukorbevitel és a fogszuvasodás kialakulása közötti közvetlen kapcsolatot ma már több európai országban megkérdőjelezik. Egy holland tanulmány úgy találta, hogy az ételek szájban tartózkodásának ideje sokkal fontosabb a fogak szuvasodása szempontjából, mint az ételek cukortartalma. A kutatók cukoroldat, valamint különböző ételek fogakragyakorolt hatását vetették össze, és arra a következtetésre jutottak, hogy azok a szénhidráttartalmú ételek, amelyek könnyen tapadtak a fogakra, sokkal inkább vezettek fogszuvasodáshoz, mint a cukoroldat. Furcsa módon viszont ezek a ragadós élelmiszerek nem szükségképpen azok voltak, amelyeket általában annak gondolunk. A karamell például gyorsabban elolvadt és eltűnt a szájból, mint néhány keményítőtartalmú étel (többek között a kenyér). Habár ezáltal az utóbbi – olykor hagyományos és alapvető – ételféleségek könnyen képesek fogszuvasodást okozni, egészségünk megőrzése érdekében és élvezeti értékük miatt mégsem mondhatunk le róluk.
Érdemes viszont megszívlelni az alábbi tanácsot: Naponta legfeljebb 6 alkalommal fogyasszunk szénhidrátot tartalmazó ételt vagy italt.

A romlás útja
 Fogszuvasodás akkor jön létre, ha a már eddigiekben említett tényezők – szuvasodásra hajlamos fog, szénhidrát, szénhidrátok fermentációjával savakat előállító baktérium – egyidejűleg vannak jelen. Mindemellett a fogzománcban lévő mészsók kioldásához (a demineralizációhoz) elég idő is kell úgy, hogy közben ne legyen lehetősége működésbe lépnie a szervezet természetes védelmi mechanizmusainak (a remineralizációnak) helyrehozni a „sérülést”.

Folytatjuk!