Neked is van hasonló csizmád? Nem akarom bántani a gyártóját-tervezőjét, ő csak eladni akarja, de amikor ilyen csizmában látok valakit, arra gondolok, hogy hány csípőprotézis lesz ennek köszönhető.
Ha érdekel miért, akkor olvass tovább!
 |
Nyilván nem nehéz belátnod, hogy a lábunk egy egységes rendszer csontok-izületek szempontjából is, tehát statikailag. (Nyilván az egész testünk egy egység, de most maradjunk a lábnál). Ha a legalsó izület, vagyis a boka bedől, akkor tartósan asszimetrikusan van terhelve. Vagyis a belső részei az izületnek nagyobb terhelésnek vannak kitéve, mint a szélső részek. Ez értelemszerűen torzuláshoz vezet: jobban kopik az izületi felszín belső része, nyúlnak a szalagok kívül. Ez a tartási hiba, ha tartósan fennáll, akkor nem állhat meg az alsó izületben, óhatalanul magával hozza a térd és a csípő aszimmetrikus terhelését, hiszen a súlypontukat meg kell tartanunk.
Az is lehet, hogy ha nem foglalkozunk a bokánkkal, akkor az első panaszok a csípő-fájdalom, vagy esetleg a gerinc-fájdalom lesznek 30-40 éves korukban. És akkor kezdődik a kivizsgálás…
Ugyanígy igaz ez a lúdtalpra, a láb boltozatainak gyengülésére is: "Akinek kezdődő lúdtalpa van, annak lapos papucsban jobban bebukik a bokája, ettől elfordul a térde, emiatt kitolja a csípőjét, és azt kompenzálja a derekából - úgyhogy a végén fáj a bokája, a térde, a csípője, a dereka" - figyelmeztet az ortopédorvos.
Lehet, hogy nem szép, amit mondok, de sokkal egyszerűbb, olcsóbb és főleg kellemesebb dolog megelőzni ezt az állapotot. Hogyan?
Hát egészen egyszerűen nem vesztek fel olyan pocsék cipőket, amik egy kicsit sem alkalmasak járásra, mivel nem tartják a bokátokat, sőt, a lapos talp miatt még elő is segítik, hogy bedőljön a sarkotok. Van ez a csizma, amiről az elején szóltam, de ugyanígy igaz ez a mostanában annyira divatos gyakorlatilag talp nélküli balerinacipőkre, „papírtalpú” szandálokra.
Mi a teendő ezen kívül?
Mezitláb járni nyáron a strandon, a füvön – ahol lehet.
Erősíteni, tortáztatni a lábszár izmait – jó a lúdtalp-torna, vagy csak a sima lábujjra emelkedés is.
És jó minden sport, ami nem (csak) az izületeket terheli kiemelten, hanem erősít, edzés örömet is ad (erről már sokat írtunk).
| Egy kis anatómia az érdeklődőknek: A láb kétfajta csontból épül fel. A lábtőcsontok, a sarokcsont, az ugrócsont, a sajkacsont, a köbcsont és az ékcsontok vékony kéregállománnyal körülvett szivacsos csontok. Ezek egymás felé tekintő oldalain ízületi felszínek találhatók. E csontokat rövid, erős szalagok kötik össze. A lábtőcsontok közötti mozgáspályák nagyobb része csak rugózó mozgást tesz lehetővé. A nagyobb kiterjedésű mozgást a felső és alsó ugróízületek biztosítják. A lábcsontok másik csoportját rövid, csöves csontok alkotják (ilyenek a lábközépcsontok és az ujjpercek). Testünk súlyát a lábunk hárompontos feltámaszkodással hordozza. Ez a három támasztópont: a sarokcsont gumója, az I. lábközépcsont feje és az V-ös lábközépcsont feje. A láb boltozatos szerkezete biztosítja a test könnyed, "gördülékeny" mozgását. A láb boltozata öt hosszanti ívet alkot, melyek haránt irányban is boltozatos szerkezetűek. Ez a harántboltozat a lábközépcsontok bázisánál a legmagasabb ívű, a lábközépcsontok fejének magasságában már lényegesen laposabb. A lábat alkotó csontok talpi felszínén három, különböző hosszúságú erős szalag feszül ki, ezek - akárcsak egy íj húrja - tartják a láb boltozatos szerkezetét.A szalagok szerepe mellett döntő fontosságú az izmok működése is. Míg a lábszáron eredő hosszú izmok inai a lábra "futnak ki", mozgatva annak egyes részeit, szerepük van a lábboltozat fenntartásában is, addig a sarokcsonton eredő, s a láb ujjain tapadó sima izmok nem csak a láb szalagjainak működését segítik, hanem ezen izmok is hozzájárulnak a lábboltozat épségének fenntartásához. A lábboltozat épségének megőrzésében fontos feladat hárul a talp bőrét érő, állandó ingereken alapuló, reflexes izommozgásnak. |
Biztosan te is tapasztaltad, hogy szinte minden felnőttnek fáj időnként a dereka. Nagyon sokaknak van lumbágója (porckorongsérve).
„Nem kellett volna felegyenesedni!” szokta volt mondani erre az apósom, aki ortopéd orvos volt…
Idén szeptembertől az iskolai oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamában mindennap lesz testnevelésóra.
Ez van az elfogadott törvényben.
Ezt követően fokozatosan minden évfolyamon bevezetik.
Hogy ez miért lesz jó nektek? Olvassátok tovább.
