De mivel? És mivel ne?

A légszennyezettség szempontjából különösen fontos a helyes lakossági tevékenység, mivel ilyenkor a lakosság saját és közvetlen környezetét éri a károsító hatás. Ilyen tevékenységek pl. a hulladékkal történő fűtés, illetve a hulladékok (avar és kerti hulladék) nyílt téren történő égetése, amely – annak ellenére, hogy jogszabály fő szabály szerint 15 éve tiltja – sajnálatosan ma még sok helyen előfordul. Hasonlóan káros az olcsóbb, rosszabb minőségű barnaszenek, lignit használata. Ezekben az esetekben az érintett emberek igen nagy mennyiségben szívják be az egészségre káros, hulladékok esetén kifejezetten mérgező anyagokat, amely miatt a halálozási kockázat is nagyobb.

A leginkább környezetbarát fűtési mód a gázfűtés és a távhő használata. Ha fával fűtünk, száraz tűzifát, fapelletet, vagy fabrikettet használjunk. Ha csak fával fűtünk, a keményebb típusú fafajtákat használjuk, ilyen a bükk, a tölgy, az akác és a gyertyán. Ha vegyes tüzelést (szenet és fát) használunk, tüzelőanyagként megfelelő lehet nyár, éger és a kőris is. A puhafák nem alkalmasak tüzelésre, így például a fenyőfajták a magas gyantatartalmuk miatt, vagy a gyümölcsfák, melyeknek alacsony a fűtőértékük, ezen kívül károsítják a tüzelőberendezésünket, illetve a kéményt.

20% alatti nedvességtartalmú tűzifát használjunk tüzelésre. Ezt a nedvességtartalmat kb. 1 év alatt éri el a frissen kivágott fa. Ha száraz fát használunk 20-30 %-kal csökkenthetjük a fűtési költségünket.

A lignit és barnaszén ugyan olcsóbb, de jobban szennyezi a levegőt, veszélyeztetve ezzel környezetünket és egészségünket.

Ne fűtsünk hulladékkal. Ennek során mérgező, rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe, veszélyeztetve saját, gyermekeink és a lakókörnyezetünkben élők egészségét, továbbá a környezetünket.

A kezeletlen fa és a papír kivételével tilos a háztartási tüzelőberendezésekben minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:
• úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.),
• rétegelt lemez, bútorlap,
• építési fahulladék,
• színes, „fényes” papírhulladék,
• petpalack, műanyag hulladék,
• autógumi, használt ruha, rongy,
• fáradt olaj, üzemanyag.

A zöldhulladék nyílt téri elégetésével veszélyes, rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe. Gondolta volna, hogy 100 kg avar és kerti hulladék elégetése akár 90 millió köbméter levegőt is elszennyezhet?

A szállópor felületére mérgező anyagok tapadnak, amelyek a tüdőbe, vagy a kisebb méretű részecskék a vérbe is bejutva, káros, adott esetben visszafordíthatatlan egészségügyi hatásokat eredményeznek.

A kisméretű szállóporral szennyezett levegő rövid ideig történő belélegzése esetén a szállópor irritálja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. Hosszabb távon gyulladásos folyamatokat indíthatnak el a szervezetben, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága és vérrögösödés léphet fel.A kisebb részecskék a legveszélyesebbek a szervezetre, képesek bejutni a vérpályába és ezáltal a szervezet különböző szerveibe is eljutnak, így pl. kimutathatóak a májban, szívben és az agyban. Leggyakrabban szívritmuszavarokhoz, érszűkülethez, megemelkedett szintű véralvadáshoz és gyulladásokhoz vezetnek. Súlyosabb esetben asztmát, COPD-t (krónikus bronchitist), daganatos megbetegedéseket, trombózist, vagy akár infarktust is okoznak.A folyamatos gyulladásnak kitett szervezet immunrendszere legyengül, ami további fertőzésekre való hajlamhoz is vezethet.
Rizikócsoportok: az idős emberek, a krónikus betegek és a gyermekek. Különösen érzékenyen reagálnak a kisgyermekek és a csecsemők. Az ő esetükben megnövekedhet tüdőhörgők nyálkahártyáját érintő krónikus gyulladások (bronchitis), az allergiás megbetegedések száma, csökken a légzésfunkció és gyakrabban fordulnak elő tüdőfejlődési hiányosságok.

Részletesebb információkat talál: www.futsokosankampany.hu