A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület található ugyanis egy cigarettában, amelynek csak az egyike a függőség kialakulásáért felelős drog, a nikotin.
A cigarettában és más dohánytermékekben található vegyületek jelentős része ártalmas, esetleg rákkeltő hatású is. Ilyen például a benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, DDT, formaldehid, hidrazit. A kátrány mint égési melléktermék lerakódik a tüdőben, így minden egyes szál elszívásával csökken annak légzési felülete. Nem elhanyagolható az sem, hogy a dohányfüstnek jelentős a mérgező hatású szénmonoxid-tartalma.
A függőség kialakulásáért azonban a nikotin a felelős. A nikotin tulajdonképpen erős drog, melynek halálos dózisa 20-60 mg. Enyhe mérgezés során fejfájást, szédülést, hányingert, hasmenést, verejtékezést, szapora pulzust okoz. Ezt gyakran tapasztalják az első alkalommal rágyújtók is. A tartós nikotinhatás gyomorfekélyt, érszűkületet (a szívkoszorúerek szűkületét), valamint légúti károsodást okozhat. A nikotin a függőséget a dopamin felszabadulásának befolyásolásával éri el, ezáltal fokozza az örömérzetet, oldja a szorongást, javítja a koncentráló képességet, emellett emeli a pulzusszámot, vérnyomást, cukor- és májanyagcserét, gyomorsavtermelést. A cigaretta az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a nikotint a szervezetünkbe juttassuk. Belégzéssel a nikotin rendkívül gyorsan, 7 másodperc alatt eljut az agyba!
Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/szenvedelybetegseg/383/mit-tartalmaz-a-cigaretta
A füstmentes dohánynak két fő fajtája van a rágható dohány (bagó) és a szippantani való dohány (tubák). Legtöbben az Egyesült Államokban, Svédországban és Indiában élnek ezekkel a termékekkel.
A dohányosok jellemzően gyermekkorban kezdik, majd válnak függőkké: a dohányosok 70%-a 18 éves kora előtt, 94%-a pedig 25 éves kor előtt kezd dohányozni.