Pi Patel különös fiú. Keresztnevét – Piscine Molitor – egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és bemutatkozáskor elmagyarázza, felírja a táblára Pi azaz ?=3,14.

Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Indiában, Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. A történet lényege éppen itt kezdődik: az állatkert nem jövedelmező – az apa úgy dönt, hogy eladja az állatokat, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel – valamint egy egy zebra, egy orangután, egy hiéna – és egy bengáli tigris! Pi 227 napot tölt el a mentőcsónakban a Csendes óceánon kettesben Richard Parkerrel, a bengáli tigrissel.

Lehetséges ez?

A regény sokkal jobb, mint a film, legalábbis ami a történetet, a gondolatokat, a mondanivalót illeti. A film azonban lenyűgöző élmény. Igazán átélhető teszi, amiben nekünk nem lehet részünk: egy kis csónakban élni az óceán közepén egy tigrissel!

Nézzétek meg 3D-ben.