avagy csicseriborsó, tahini és más titkok

1. A hummusz szó hallatán sokan egy talajtani fogalomra, a humuszra gondolnak először, azonban a hummusz egy étel: csicseriborsópüré tahinivel, azaz szezámpasztával, fokhagymával, citromlével és olívaolajjal ízesítve. Ez a fogás a Közel-Keletről hódította meg a világot, és számos nyelv átvette az arab elnevezését, ugyanis a „hummus bitahina” jelentése csicseriborsó tahinivel.

2. Az egyik legrégibb étel, amelyet már az ókori egyiptomiak is fogyasztottak. A Közel-Keleten igen nagy népszerűségnek örvend évszázadok óta, több helyen nemzeti eledelként tisztelik, egyfajta kultusz övezi. A tengerentúlon a bevándorlók mellett kezdetben csupán a hippik körében volt kedvelt, el is könyvelték a hippik vegán ételeként. Térhódításában nagy szerepet játszott, hogy a jól eladható alapreceptet (amely koleszterinmentes, valamint nagy fehérje- és rosttartalmú) olyan összetevőkkel egészítették ki – például szárított paradicsommal –, amelyeket ismertek és szerettek a fogyasztók. Így a hummusz teret nyert. Az ezredfordulóra pedig már mindenki mártogatott, az egészségtudatos vásárlók csakúgy, mint a kevésbé motiváltak. Így a hummusz piaca egymilliárd dolláros üzletté vált a világon.

3. A hummusz fő összetevője a csicseriborsó (Cicer arietinum), más néven bagolyborsó. A hüvelyesek rendjébe tartozó csicseriborsó számos helyen alapvető élelmiszer, fő táplálékforrás, mivel a mostoha körülményeket (a szárazságot) nagyon jól tűri, s mindemellett nagy a fehérjetartalma.
Indiában terem belőle a legtöbb. Őrölnek belőle lisztet, készülhet belőle sűrű leves, főzelék és lepény, felhasználják finom salátákban, megpörkölve kávépótló és rágcsálnivaló, s nem utolsósorban a falafel és a curry alapja is.

4. A szezám (Sesamum indicum) az emberiség régóta kedvelt olajnövénye, hiszen ötezer éves leletekről is tudunk. Apró, lapos, gyöngyházfehér, fekete vagy sárga, ovális magva 57% olajat artalmaz. A hidegen préselt olaja halványsárga.
A szezámpaszta, más néven tahini hántolt vagy hántolatlan, pirított vagy nyers szezámmagból készül olívaolaj, fokhagyma, só, citromlé és víz hozzáadásával. A közel-keleti konyha a hántolt változatot használja, míg a távol-keleti konyha a hántolatlan, sötétebb és egyben keserűbb változatát részesíti előnyben. A tahini hazánkban is beszerezhető, de házilag is könnyen és gyorsan előállítható.

5. A szezám allergizáló hatása ismeretes, ezért a rá érzékeny egyének a hummusz készítésekor a tahinit hagyják ki! Alternatíva a napraforgómagból készült tahini lehet.

6. A hummusznak számtalan változata létezik, egyebek között csípős, mediterrán vagy citromos-korianderes. Az alaprecept kiegészíthető őrölt borssal, római köménnyel, koriandermaggal, pirospaprikával, füstölt pirospaprikával, csilivel, korianderzölddel, petrezselyemmel, sült, édes vagy csípős paprikával, pirított hagymával és szárított paradicsommal, de a merészebbek spenóttal, céklával, curryvel, wasabi mustárral vagy akár articsókával is házasíthatják. Létezik organikus és csökkentett zsírtartalmú változata is, sőt, a tengerentúlon a fogyasztók igényeinek megfelelően földimogyoróvajas, guacamolés, pizzás és csokoládés ízesítésben is forgalmazzák, azonban ezek már igen távol állnak az eredeti recepttől.

Olvasd el mind a tíz dolgot az eredeti cikkben itt:
Új Diéta