Gyakran hallott vita tárgya, hogy tengeri sót, vagy kősót érdemes-e fogyasztani, ám lényegi különbség nincs a két típus között, csupán kinyerésük módja eltérő.

Tengeri só – A tengervíz lepárlásával kapják. A tengerek vize számos ásványi anyagot tartalmaz, de legnagyobb mennyiségben konyhasót: kb. 4 liter tengervízből 100 gramm sót lehet kinyerni. A sólepárlást évezredek óta alkalmazza az emberiség. A tengervizet lepárló medencébe vezetik a folyamat során, ahol a nap és a szél ereje elpárologtatja a nedvességet. A hagyományos módon, napon száradó sót szükség esetén finomítják. Azonban a tengervízből ipari módon előállított só akár már finomítottnak tekinthető.

Kősó – Bányászati technológiával nyerik ki, de eredetét tekintve tengerinek mondható: Több millió évvel ezelőtt a Föld tektonikus mozgásainak eredményeképpen az egykori tengerekből, óceánokból elzáródott részek kiszáradásával keletkeztek mai sóbányáink. A só fejtése a bányákban történhet a kősótömbök bányászatával vagy oldással is. Oldáskor a terület mélyfúrását követően nagy mennyiségű vizet juttatnak a sótelepekhez, mely feloldja a mélyben összegyűlt sót. Az oldatot ezután a felszínre szivattyúzzák, melyet bepárolnak a kristályok visszanyeréséhez.

A finomításról
A boltok polcain találhatunk többféle finomított sót és finomítatlan , ún. asztali sót. A finomított só vagy vákuumsó szemcsemérete kicsi az alkalmazott finomítás technológiája miatt, melynek során a sót feloldják, majd egy vákuumos bepárlókészülék segítségével kristályosítják.

A finomított sóhoz sok esetben olyan anyagokat adnak, amelyek hatására a só nehezebben „áll össze" a levegő páratartalmától. Az asztali só esetében a feldolgozás során csak őrlés, és fizikai tisztítás (szitálás) történik.

Különleges sók
Divatosak a gasztronómiában az ételek dekorációjára használt különleges, nagy szemű sók: ilyen a francia Fleur de Sel, Hawaii Lava fekete só vagy a Perzsa Kék só. Összetételükben ezek is nagyrészt nátrium kloridot tartalmaznak, sajátosságuk valamilyen színező ásvány jelenléte vagy a keletkezés során kialakult kristályszerkezet. A Himalájai kristálysó jellegzetes rózsaszín árnyalatát például a vas-oxid adja.