A magyar gyermekek- fiatalok nincsenek jobban elhízva az európai átlagnál. Ugyanakkor sokkal több a kövér fiú, mint a lány.

Az utcán, a strandokon járva sokaknak úgy tűnik, hogy Magyarországon látványosan megnőtt az elmúlt évtizedekben a túlsúlyos gyerekek aránya. Hogy nem csak az idősebb generációk mindenkori "bezzeg a mi időnkben" sóhajtozásáról van szó, az egyértelműen kiderül az ELTE Embertani Tanszéke és az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) végezte felmérésből, a II. országos reprezentatív növekedésvizsgálatból, amelynek eredményeit összehasonlították a 20 évvel korábbi adatokkal.

Az iparosodott országok útját járjuk
"Azt találtuk, hogy egy generációváltás során nemcsak a túlsúlyos és kövér gyermekek aránya nőtt, de megnőtt a túlsúlyosság mértéke is: ma jóval több a súlyosan elhízott gyermek, mint 20 évvel ezelőtt" - mondja dr. Németh Ágnes, az OGYEI Gyermekegészségügyi Információs és Kutatási Osztályának vezetője.

A gyerekkövérség nem magyar sajátosság, a hazai gyerekek az európai átlag körüli mértékben elhízottak. Az OGYEI egy nemzetközi WHO-felmérésben is részt vesz, amelyben az európai iskolás (11-18 éves) korosztály egészséggel kapcsolatos magatartását, és ezen belül tápláltsági állapotát mérik fel 4 évente. "Ez esetben nem mért értékekkel, hanem a megkérdezettek saját bevallásán alapuló testsúly- és testmagasság-adatokkal dolgozunk" - mondja dr. Németh Ágnes.

A 2010-es felmérés magyar adatai szerint itthon minden 8. iskolás számít túlsúlyosnak és minden 40. elhízottnak a vizsgált korosztályban. A fiúk körében minden korcsoportban több a túlsúlyos: összességében csaknem 20 százalékuk, míg a lányoknak csak 10,4 százaléka túlsúlyos.

Ami a regionális különbségeket illeti, Magyarország adatai hasonlóak a szomszédos országokéhoz. Tőlünk keletre általában alacsonyabbak a túlsúlyossági arányok, a legmagasabbak pedig az angolszász országokban - beleértve Észak-Amerikát is - és Görögországban. "Azt gondolom, hogy az iparosodott országok útját járjuk e tekintetben, Nyugat-Európához képest valamelyest késésben" - mondja Németh Ágnes.

Sok a koplaló gyerek is
A kutató szerint figyelemre méltó, hogy a tényleges tápláltsági állapot, a testtömeggel való elégedettség és a testtömegcsökkentés igénye egyáltalán nem mindig függ össze: itthon nagyon nagy a fogyókúrázók aránya, különösen a lányok között. A magyar serdülők 41 európai és észak-amerikai ország diákjai között az 5. helyet foglalják el a testtömegcsökkentők arányát tekintve.

Szomorú adat az alultáplált kategóriába sorolhatók kiugróan magas, 14,1 százalékos aránya, ami rávilágít, hogy Magyarországon legalább akkora probléma a gyermekéhezés, mint a gyermekkövérség. Ráadásul sok esetben jellemző, hogy a túlsúly ellenére nem jut például elég vitaminhoz a gyerek, ezt nevezik minőségi éhezésnek.

Hizlaló szokásaink
A gyerekkövérség hazai terjedése ugyan követi a nemzetközi trendeket, részben azonban néhány magyar szokásnak tudható be. "A WHO-vizsgálatból kiderült, hogy nagyon rosszul állunk nemzetközi viszonylatban a reggelizés terén - mondja Németh Ágnes. - A megkérdezett gyerekek nagyobb része nem reggelizik mindennap, és közel harmaduk azt vallotta, hogy soha nem reggelizik. Holott a reggeli kihagyása számos egyéb probléma mellett növeli a napközbeni nassolás és a későbbi túlevés esélyét."

Dr. Gács Zsófia, a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának endokrinológusa szerint hasonlóan elterjedt hiba, hogy a gyerekeket (illetve a felnőttek magukat) édességgel jutalmazzák, illetve édességmegvonással büntetik: ezzel olyan plusztartalom kapcsolódik az édességhez, ami könnyen az elhízás felé terelhet bárkit.

Nem csak esztétikai probléma
A szakemberek régóta hangsúlyozzák, hogy a gyerekkori elhízás nem egyszerűen esztétikai probléma. Már egészen fiatal életkorban kialakulhatnak olyan kóros folyamatok a túlsúly következtében, amelyek később súlyos krónikus betegségekhez vezetnek, és ezek következményeit ilyenkor nem húsz-harminc éves távon kell viselni, hanem akár hetven-nyolcvan évig - már ha az illető az elhízás és a hozzá kötődő betegségek dacára magas életkort ér meg.

"A gyerekklinikán sajnos már 8-10 éves kövér gyerekeknél is sok esetben találkozunk magas vérnyomással, kóros cukoranyagcserével vagy a májszerkezet megváltozásával, amelyek mind a túlsúly eredményének tekinthetők" - mondja Gács Zsófia, majd hozzáteszi: szerencsére ebben az életkorban a testarányok rendezésével többnyire visszafordíthatók a kóros folyamatok.

A karosszékből álljanak most fel
Gács Zsófia elvben üdvözlendőnek tartja a heti öt tornaóra bevezetését az iskolákban, hiszen a rendszeres testmozgás segít a megfelelő testsúly elérésében, fenntartásában. "Az iskolák részéről jelzett technikai, infrastrukturális és más jellegű problémák azonban azt vetítik előre, hogy ezek nem feltétlenül eredményezik majd a mozgás örömének felfedezését. Az ideális az lenne, ha a rendszeres és élvezetes testmozgáshoz való hozzáférés mellett az oktatásban minden életkorban megjelennének az egészséges életmóddal és testképpel kapcsolatos olyan ismeretek, amelyek szervesen kapcsolódnak a gyerekek valós lehetőségeihez" - mondja a gyermekorvos.