Néztétek a tavalyi eredményeteket?
Eredmények
Az egészségzónát elérő tanulók relatív gyakorisága jelentős variabilitást mutat nemenként, évfolyamonként és tesztenként egyaránt.
Testösszetétel és tápláltsági profil:
BMI (Testtömegindex) [73,7–68,1% (fiúk); 80,2–71,6% (lányok)]
Testzsírszázalék [70,8–65,2% (fiúk); 70,5–60,4% (lányok)].
Aerob fittségi (állóképességi) profil:
Állóképességi ingafutás teszt [72,2–49,7% (fiúk); 67,5–35,5% (lányok)].
Vázizomzat fittségi profil:
Ütemezett hasizom teszt [95,5–90,1% (fiúk); 96,6–90,8% (lányok)]
Törzsemelés teszt [59,7–39,9% (fiúk); 70,0–47,4% (lányok)]
Kézi szorítóerő mérése [69,2–56,3% (fiúk); 63,5–54,4% (lányok)]
Ütemezett fekvőtámasz teszt [74,4–66,2% (fiúk); 77,9–70,4% (lányok)]
Helyből távolugrás teszt [74,3–66,9% (fiúk); 81,3– 76,2% (lányok)].
Hajlékonysági profil: [75,3–57,7% (fiúk); 68,8–52% (lányok)].
A felső tagozatos és középiskolás összehasonlításban megállapítható, hogy a fiúk esetében kilenc fittségi paraméterből hatban a középiskolások kerültek nagyobb százalékban egészségzónába (BMI, TZS%, ÜHT, TET, KSZ, HT), a lányok esetében ötben (BMI, ÜHT, TET, KSZ, ÜFT) a középiskolások voltak nagyobb arányban egészségzónában, míg négyben (TZS%, ÁIT, HTU, HT) a felső tagozatosok.
A teljes mintát figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a legkedvezőbb egészségzóna-arányok az ütemezett hasizomtesztben (92,5%) és a helyből távolugrás tesztben (75,1%) láthatók, míg a legkedvezőtlenebbek a törzsemelés tesztben (53,4%) és kézi szorítóerő mérésében (60,9%).
A zónaösszesített eredmények szerint mindössze a fiúk 2,2%-a és a lányok 1,4%-a érte el legfeljebb egy tesztben az egészségzónát. A legalább hét tesztben az egészségzónában teljesítők aránya a fiúknál 33,2%, a lányok esetében pedig 33,6% volt. A regionális és megyei szintű eredmények szerint, a gazdaságilag legfejlettebbnek tekinthető Közép-Magyarország régióban tanuló iskolások bizonyultak a legfittebbeknek. Az Intézményi Fittség Index értékei 2,0 és 7,5 között szóródnak (5,4 ± 0,74).
Következtetések, ajánlások
Az eddigi mérési időszakok során a legkritikusabbnak ítélt ingafutás teszt eredményei kedvező irányú változást mutatnak az egészségzónába kerülési arányok tekintetében, bár kevésbé hangsúlyos a változás, mint a második mérési időszak alkalmával.
Összességében a lányok közel 7 százalékponttal, míg a fiúk közel 2 százalékponttal nagyobb arányban érték el az egészséghez szükséges minimális fittségi értékeket az első mérési időszakhoz képest. Az aerob fittségi állapot fejlesztésének továbbra is fokozott figyelmet kell kapnia a jövőbeli testnevelésórák hosszú távú tervezésekor. További hangsúlyos fejlesztési feladat a gerinc és törzs stabilitását biztosító izmok rendszeres, célzott erősítése és nyújtása a gerincvédelmi szempontok figyelembevételével.
A tanulók több, mint egy negyedét (26,3%-át) érintő túlsúly vagy elhízás újfent megerősíti a népegészségügyi szintű, célzott intervenciók szükségességét. Ezeknek a beavatkozásoknak prioritásként kell kezelniük a rendszeres testmozgás és testedzés népszerűsítését (amelynek elsődleges színtere a mindennapos iskolai testnevelés kell, hogy legyen), továbbá az egészséges és tudatosan szabályozott táplálkozási szokások kialakítását.
Az első mérési eredményekhez hasonlóan Közép-Magyarországon és Budapesten a legjobbak a fittségi eredmények, míg Észak-Magyarországon a legkedvezőtlenebbek. Példaként említhető a jelentős megyei és regionális különbségekre, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2-szer akkora az elhízott tanulók aránya (12,1%), mint Budapesten (6,0%).
A teljes jelentést megnézhetitek itt:
http://www.mdsz.hu/wp-content/uploads/2020/02/Netfit-2020-kutatas-jelentes.pdf