Mobil nélkül már nem tudjuk elképzelni az életünket. De ez még nem jelenti azt, hogy veszélytelen.
Mit lehet tenni?

Tények

A mobiltelefonok kis teljesítményű rádiófrekvenciás sugárzók, amelyek a 450-2700 MHz-es frekvenciatartományban üzemelnek 0,1-2 W közötti csúcsteljesítménnyel. A kézi készülék kizárólag akkor sugároz, ha be van kapcsolva. A kisugárzott teljesítmény a készüléktől való távolsággal exponenciálisan csökken.
A sugárzás okozta hőhatást mindannyian tapasztaljuk (pl amikor hosszabb telefonálás után melegebb a készülék és fülünk is), de szinte hihetetlen, hogy az egyéb egészségügyi hatásokról nincsenek megbízható adatok.


A mobiltelefon-használattal nagyobb sugárzásnak vagyunk kitéve, mint az átjátszó-torony sugárzása esetén, de a kockázatot mi magunk vállaljuk.

A mobiltelefon bizonyos időnként akkor is sugárzik, ha nem telefonálunk vele. Ilyenkor a telefon a toronnyal tartja a kapcsolatot. Ennek megfelelően, ha a telefont jó vételi helyen (megfelelő térerősség) használod, csökkented a sugárnak való kitettségedet, mivel ilyenkor a készülék kisebb teljesítménnyel sugározhat.

Tanácsok

„A távolság a te barátod.” Ha bármilyen mobilnak elolvasod a használati utasítás apró betűs részét, meglátod, hogy az olyan gyártók, mint az Apple vagy a Motorola azt ajánlja, hogy a telefont mindig legalább 1 centiméterre tartsd a testedtől. Ne aludj mobillal a párnád alatt, vagy a fejed mellett. Inkább táskában tartsd, mint a zsebedben.

A képernyőt tartsd magad felé! Mármint akkor, ha a telefont a zsebedben tartod. A telefonod elektromágneses mezője a készülék hátulján koncentrálódik, így a káros sugárzás nem éri közvetlenül a combodat, vagy ha a nadrágod első zsebében tartod, akkor például a heréidet. Nem zárható ki, hogy a mobil hozzájárul a termékenység csökkenéséhez. Lányok semmi esetre se tegyék a készüléket a melltartójukba. Amikor csak lehetséges, hangosítsuk ki ahelyett, hogy a fülünkhöz tartanánk. Ha nyugodt, nem nyilvános helyen tartózkodunk, lerakhatjuk a telefonunkat a közelünkben, és beszélgethetünk ily módon.

Variálj! Váltogasd a kezed (és a füled), miközben telefonálsz – így korlátozhatod azt a sugárzást, ami a fejed egyik oldalát éri.

Tárcsázz kihangosítva! A rádiófrekvenciás sugárzás akkor a legerősebb, amikor a telefonod hívást kezdeményez, tehát tartsd el a füledtől, míg nem hallod, hogy valaki felvette a vonal másik végén.

Ha lehetséges, csatlakozz vezeték nélküli hálózathoz. Az alap-állomáson keresztül történő adatkérés helyett WiFin keresztül. A készüléknek kevesebb idő kell, hogy kapcsolódjunk, és fogadjuk e-mailjeinket és az egyéb beérkező adatokat.

Kapcsold ki a mobiltelefonunkat, amikor nincs rá szükség, vagy tedd legalább másfél méter távolságra magadtól.

Ha vásárlás előtt vagy, akkor legyen ez is szempont: vásárolj alacsony sugárzású mobiltelefont! Keresd a„specifikus abszorpciós szintet” (SAR) .

Hosszú távú hatások?

A rádiófrekvenciás expozíció hosszú távú potenciális kockázatára vonatkozó epidemiológiai kutatások leginkább arra keresik a választ, hogy van-e összefüggés az agydaganat és a mobiltelefon-használat között. Mivel számos rákos megbetegedés csak évekkel a betegséget kiváltó ok után diagnosztizálható, továbbá a mobiltelefon használat a ’90-es évek elejéig csak kevéssé terjedt el, így jelenleg az epidemiológiai kutatások csak azokat a rákos megbetegedéseket tudják értékelni, amelyek rövidebb időn belül következtek be. Mindemellett az állatkísérletek eredményei azt mutatják, hogy a rádiófrekvenciás terek hosszú távú expozíciója nem növeli a rák kialakulásának kockázatát.
Több nagyobb nemzetközi kutatás történt és van jelenleg is folyamatban (eset-kontroll és kohorsz tanulmányok,) amelyek már meglévő betegségeket vizsgálnak felnőtt emberekben. Az IARC a rádiófrekvenciás elektromágneses teret „lehetséges emberi rákkeltő” kategóriába sorolta (2B), amely kategória akkor használatos, ha az okozati összefüggés hitelesnek tekinthető, de a véletlen, a hiba vagy egyéb zavart okozó tényezők nem zárhatók ki teljes bizonyossággal. Bár az agydaganat megnövekedett kockázatát nem lehet bizonyosan megállapítani, az egyre növekvő mobiltelefon-használat és a 15 évnél hosszabb mobiltelefon-használatra vonatkozó adatok hiánya megköveteli a jövőbeni kutatásokat az agydaganat kockázata és a felhasználás tekintetében. Különösen a fiatalok körében egyre népszerűbb mobiltelefon-használat, és az ezáltal potenciálisan hosszabb élettartam expozíció miatt a WHO támogatja a további kutatásokat e csoportokon. Számos, a gyerekek és a kamaszok egészségére vonatkozó vizsgálat jelenleg is folyamatban van.

Még egy info:

A hivatalos (OSBI) vélemény szerint a kereskedelemben kapható sugárzást csökkentő eszközök azonban nem nyújtanak hatékony védelmet.