Sportolj és „repülni” fogsz!
2012. okt. 29., Erős Erika és Hajós Anett

Amikor az ember teljesen eggyé válik azzal, amit csinál, tudja, hogy erős, és legalábbis az adott pillanatban maga irányítja a sorsát, és az eredményektől függetlenül úgy érzi, hogy minden milyen jó… akkor éli át teljes lényével, hogy áramlik benne az élet. Ez a flow.



A flow állapotnak sok neve van. Van, aki optimális élménynek nevezi. Van, aki úgy írja le, hogy olyan ez, mintha repülne. Mások azt mondják, hogy ilyenkor képesek tökéletesen koncentrálni. Bármilyen szavakkal írjuk is le a flow élményét, egy biztos: a flow pillanatai kiragyognak emlékeink sokaságából.

Csíkszentmihályi Mihály, a világszerte ismert pszichológia-professzor az áramlat-elgondolás alapítója. Olvassátok el könyvét, ha többet akartok tudni Flow - Az áramlat címmel.

Az angol flow folyást, áramlást, lebegést jelent. A Flow az élet értelmének megtalálását, a boldogságnak, a megelégedettség szakadatlan érzésének, az élmények megélésének a lehetőségét csillantja fel. A flow fogalma egy olyan állapotot ír le, mely során az ember teljesen elmélyül egy tevékenységben. A koncentráció és a kontroll érzése rendkívül magas, úgy érezzük, mintha egy energiahullámon ülnénk, a gondok és mindennapi problémák háttérbe szorulnak, az időérzékelés is megváltozik.

Teljesen különböző tevékenységek válthatnak ki flow-t. Csíkszentmihályi kutatásai során kiderítette, teniszezés vagy festés éppen úgy kiválthat flow-élményt, mint gyerekekkel való foglalkozás, vakbél operálása vagy a futószalagnál állás. Nem a tartalomtól függ, hanem a tevékenység minőségétől. Ennek legfontosabb feltételei, hogy legyen előttünk konkrét cél, hogy a visszajelzés azonnal bekövetkezzen, és hogy a kihívás megfelelő mértékű legyen (tehát ne túl magas, de ne is túl alacsony, mert az előbbi szorongást, az utóbbi pedig unalmat eredményezhet).

A flow-élmények vitaminbombaként hatnak a szervezetre és befolyásolják a szubjektív jól-létünket is. Akinek gyakran van flow-élménye, annak életminősége jobb – legalábbis azokhoz képest, akik önmaguk számára kevesebb kihívást jelentő tevékenységeket tűznek ki célul. Kialakulhat ez az élmény sportolás közben? Lehet a sport az „optimális élmény”? – A válasz egyértelmű igen.

A sportolás az optimális élmény megteremtésére legalkalmasabb tevékenységek egyike. Az élet gazdag lehetőségeket kínál, sok mindent tartogat a stresszen és unalmon kívül. Vannak fényes pillanatok, melyek kiragyognak a mindennapok káoszából. A sport lehet egy eszköz arra, hogy segítségével javítsunk életünk minőségén. Az ember már a legkorábbi időktől fogva próbálta úgy használni a testét, hogy a lehető legnagyobb fizikai és szellemi élvezete származzon belőle.

Ha megtaláljuk a készségeinknek megfelelő kihívásokat, pontosan tisztázzuk céljainkat és feladatainkat, képesek vagyunk kontrollálni a kontrollálhatót; akkor nem kell olimpiai bajnokságot nyernünk, hogy megtapasztaljuk a legnagyobb ajándékot, amit a sport nyújthat: a teljes feloldódást, az optimális élményt.

Bármi is legyen, ami egy sportolót motivál, a sportnak az általa nyújtott élmény minősége a lényege. A sportolás élménye annyira örömteli, hogy ez önmagában elég ok arra, hogy a részese legyen az ember.

Egy úszó így jellemezte ezt az állapotot:

„Amikor úgy úsztam, hogy magam is elégedett voltam vele, valahogy eggyé váltam a vízzel, a tempómmal és mindennel… Teljesen ráhangolódtam arra, amit csináltam, és pontosan tudtam, mi fog történni ezen a versenyen, hogyan fogom végigúszni a távot. Azt is tudtam, hogy itt most mindent én irányítok. És ez tényleg így is volt. Közben azt is tudtam, hogy hol tartanak hozzám képest a többiek… Teljesen lekötött a mozgásom. Tudtam, hogy lehagytam őket, és ez mégsem érdekelt igazán. Illetve, nem igaz, hogy nem érdekelt, persze, hogy érdekelt… csak közben azon kaptam magam, hogy azt mondogatom: Jaj, hát ez fantasztikus! És csak úsztam, és nyertem, és teljesen a kezemben volt a helyzet. Nagyon jól éreztem magam.”

Egy futó is hasonlót mesélt:

„Tényleg úgy éreztem, hogy ura vagyok a helyzetnek. Az egész távon egyszerűen fantasztikusan éreztem magam. Még a szokásos fájdalmat sem éreztem… csak egyvalami létezett számomra, egyvalami töltött be: a futás élménye. Azt hiszem, ez volt életem legsikeresebb versenye… nem voltak olyan fájdalmaim, mint máskor. Ura voltam a helyzetnek, éreztem, hogy nagyon erős vagyok. Úgy sikerült lefutni a távot, ahogy elterveztem… és éreztem, hogy nagyon jól koncentrálok. Tudja, ez az, amikor azt mondja az ember, hogy minden <klappol>. Végig fantasztikus volt…”


A flow olyan élmény, amelyet megtapasztalnunk önmagában is jutalomértékű. Olyan tevékenységet végezve jutunk hozzá, amelyeket szabad akaratunkból magáért a tevékenység öröméért választunk magunknak. Ez hajtja a sportolókat, és teszi olyan izgalmassá a flow állapotát, hogy ha egyszer megtapasztaltuk, folyamatosan törekedni fogunk arra, hogy újra meg újra a részesei lehessünk. Sportoljunk, és éljük át minél gyakrabban a flow-t, hogy a sport legyen az, ami szárnyakat ad!