Láttál már ilyet? Szép, de hogy működik?

A Galilei-hőmérő tulajdonképpen egy lezárt üvegcső, amelyben kisméretű fújt üveggömböcskék úsznak átlátszó folyadékban. Az üveggömböcskékben festett víz és alkohol keveréke van, és az aljukra fémlapocskákat rögzítenek. A különböző tömegű fémlapocskákon hőmérsékleti értékek vannak feltüntetve. Az egyedileg fújt gömbök mérete is eltérő, és a bennük található folyadék mennyiségével lehet a hőmérőt kalibrálni. Miután a gömbökre felakasztják a kis fémlapocskákat, mindegyik átlagsűrűsége kissé különbözni fog egymástól, de az átlagsűrűségek egyik gömbesetében sem tér el jelentősen az üvegcsőben található folyadék sűrűségétől.

Amikor megváltozik a helyiségben a levegő hőmérséklete, az üvegcsőben található folyadék sűrűsége is megváltozik – ez a Galilei-hőmérő működésének alapelve. A különböző átlagsűrűségű gömböcskék különbözőképpen fognak viselkedi a megváltozott hőmérsékleten. Lesznek, amelyek fent maradnak az üvegcső tetején, és lesznek, amelyek lesüllyednek az aljára.

Az aktuális hőmérséklet mindig a lefelé induló, vagy éppen középen található gömböcskéről lelógó fémlapról olvasható le.

4 db úszóval kb. 2 °C fokonkénti hőmérsékletváltozás jelezhető, szűk tartományban. A golyók közötti súlykülönbség biztosítja a kb. 2 °C-nyi felbontást.

Nézd meg a videot!