Ahogy jön a tavasz, a fügebokrokon azonnal megjelennek az apró füge-termések.

Hogy lehet ez?

Valójában ezek a termésnek látszó fügék – virágzatok! Sokszáz parányi virágból állnak. A virágok a kis „füge” belső oldalán, sűrűn egymás mellett helyezkednek el. Ha a virágzási időszakban hosszában kettévágod, jól látszanak a befelé néző virágok.

Később a szivacsszerű üreg összeolvad, és ez alkotja a termés húsos állományát.
A fügék zöme kétlaki növény, de a csak hímvirágokat és csak nővirágokat viselő bokrokon kívül egyes csoportokban hímnős virágú öntermékenyülésre képes (egylaki) fajok, fajták is előfordulnak. A porzós virágok általában a serleg nyílása alatt vannak, a hosszú-, vagy rövid bibeszálú termős virágok mélyebben helyezkednek el.

Ficus virágtípusok és elhelyezkedésük a serleg virágzatban

A gyümölcs terméstípusának hivatalos neve: csonthéjas terméságazat. Ráadásul áltermés, mivel a vacok is részt vesz a képződésében.

A gyümölcsök alakja a lapos gömbtől a megnyúlt körtéig fajtánként és típusonként eltérő. Színe a lilásfeketétől a zöldessárgáig a legkülönbözőbb árnyalatú lehet.

A nálunk termő típusok csak nővirágokat fejlesztenek és beporzás nélkül érlelik be mag nélküli gyümölcseiket.

A füge megporzása igen bonyolult, apró, milliméteres méretű fügedarazsak közreműködésével valósul meg. A kaprifikusz típusú fügék virágait beporzó fügedarazsak nőstényei megtermékenyített petéiket a termős virágok bibeszálaiba helyezik.

A szmirnai fügék virágai önbeporzók a rovarok közreműködése nélkül ízletes sokmagvú álterméseket teremnek. Az aszalt fügék, amiket a boltban megvásárolhatunk, általában ebbe a típusba tartoznak. Szmirnai fügének a Capri füge által megtermékenyített terméseit is fogyasztjuk, ezeket a terméseket kettétörve láthatjuk is a kis magokat, melyeket akár csíráztathatunk is.

A közönséges vagy adriai fügék áltermései megtermékenyítés nélkül (partenokarpia) fejlődnek és rendszerint mag nélküliek. Ide tartoznak a hazánkban termő fügék is.

Az un San Pedro csoport füge fajai a második és harmadik csoport tulajdonságait egyesítik magukban, vagyis részben önbeporzók, részben partenokarpok.

A megporzás – ha érdekelnek az elképesztően bonyolult növény–rovar összefonódás részletei

A kaprifüge (kaprifikusz) és a megporzását végző fügedarázs együttélése minden bizonnyal az egyik legbonyolultabb növény-rovar szimbiózis a természetben.

A kaprifikuszoknál a virág megtermékenyítését végző fügedarázs szúrása és petézése a rövid bibés magházakat gubacsképződésre ingerli, ezek az áltermések ehetetlenek viszont bennük fejlődnek ki a darázslárvák. Ez általában ősszel, a harmadik virágzás kapcsán zajlik, a lárvák a gubacsban áttelelnek. A szárny nélküli hímek gyorsabb fejlődésűek, hamarabb érik el az ivarérettséget. Még itt a csökevényes gubacs-termésben termékenyítik meg a virágban fejlődő nőstényeket úgy, hogy hosszú tojócsövükkel átszúrják a magházbölcső falát. Ha marad még erejük, akkor kirágják magukat a termésfalon és kint pusztulnak el, de számos hím a termésben leli halálát. Ezek világosabban, tömzsibbek, mint a fekete, karcsú, darázsra jobban emlékeztető nőstények. Számukra a gubacs szülőszoba, nászágy és egyben koporsó is, tulajdonképpen rovarlétük egyetlen tere! A növény nagyrészt lebontja ezeket a darázstetemeket.

A később kibúvó és már megtermékenyült, repülésre képes szárnyas nőstények a gubacs üregének elhagyásakor áthaladnak a porzós virágok zónáján és a virágpor rájuk szóródik. Egyes leírások kifejezett raktárról írnak, ahol a nőstény darazsak a pollent tárolják. Ők a tavaszi, első virágokba rakják le az újabb generáció tojásait. Mire ezek kifejlődnek, a virágpor már érett, rátapad az ekkor kirepülő darazsak testére, akik a közben megjelent második virágzatokat keresik fel tojásrakás céljából. Ennek során berepülnek a termő virágokba is, és a fiú füge első virágzatából származó porral beporozzák a lányfüge második virágzatát. Tehát a nőstények a fiú füge első virágzatából származó virágporral porozzák be a lányfüge második virágzatát. Mivel a fiú füge jellemzően kevesebb második virágot hoz, mint elsőt, ezért a darazsak elég sok termő fán kénytelenek megfordulni, míg megtalálják az utódnevelésre alkalmas helyszínt, így sok lány virág beporzását elvégzik. A második virágban kikelő darázskák aztán ismét lerakják tojásaikat az őszi virágokba, és az egész kezdődik elölről.
A fügedarázs és a füge egymásra van utalva, egyik sem tudna a másik nélkül szaporodni.

A füge legrégebbi fosszíliái 34 millió évvel ezelőtt keletkeztek. Összehasonlították a ma élő fajokkal, és az derült ki, hogy a szimbiotikus kapcsolat nagyon régen kialakult, és azóta alapvetően nem változott. Molekuláris bizonyítékok azt mutatják, hogy a kapcsolat 65 millió évvel ezelőtt létezett, ami azt sugallja, hogy talán már a dinoszauruszok korában is létezett.

Szerintem nagyon finom az érett, friss füge. A fás szárból vagy az éretlen termésből kifolyó fehér nedvtől viszont jobb, ha távoltartod magad!

Ezzel folytatjuk!

Források:
https://tudasbazis.sulinet.hu
https://www.plantarium.hu/2012/02/20/kulonos-termeszetu-fugefak/