A gének működését befolyásolja a környezet

Minél többet tudunk meg az egyes tápanyagok és a gének közötti kölcsönhatásokról, annál inkább megismerjük a tápanyagok jótékony vagy épp kártékony hatásait szervezetünkre. A helyzetet némiképp bonyolítja, hogy például egy epigenetikai tényező (környezeti hatás, például az étrend, gyógyszerszedés, lelki hatások, fertőzések, fényhatások, mozgás, környezetszennyezés) is árnyalhatja a gének kifejeződését. Az epigenetikai tényezők képesek ugyanis módosítani a gének működését, vagyis felfoghatók az örökítő anyag „szoftverének”, ami azt jelenti, hogy az elődöktől kapott genetikai anyag (a „hardver”) jelentős részben környezeti programok alapján működik.

Az eddig feltárt adatok a népesség szintjén igazak, így az egyéni táplálkozási tanácsadás még várat magára. Azt viszont meg tudjuk vizsgálni, hogy az egyes embereknél is ugyanazt a hatást fejti-e ki az adott tápanyag, mint a többieknél. Minél fiatalabb korban ismerjük meg az egyén genetikai felépítését, annál előbb tudjuk táplálkozását a helyes irányba terelni, így a nutrigenomika akár az elsődleges megelőzés eszközévé is válhatna.

Ha a kutatásoknak sikerül felfednie az egyéni különbségek genetikai alapjait, akkor lehetővé válhat, hogy a táplálkozási ajánlásokat teljesen egyedivé alakítsuk a genetikailag meghatározott szükségletek függvényében. Így a lakosság egy részénél elkerülhetőek lesznek az úgynevezett „diétás zsákutcák”, vagyis amikor bizonyos diétás megszorításokra valaki a genetikai adottságainál fogva (a megfelelően összeállított diéta ellenére) nem reagál. Az egyéni tulajdonságokat ilyen mértékben figyelembe vevő étrend kialakítására azonban még várni kell, a hatásmechanizmus felderítése és ennek átültetése a gyakorlatba még csak a kezdeti lépéseknél tart.

A teljes cikket és sok más érdekességet elolvashatsz itt:
http://www.preventissimo.hu/tudastar/cikk/213