Jobb-e mint a hagyományos műanyag és miért nem?
Az úgynevezett lebomló műanyagszatyor nagyon nagy problémát jelent az újrahasznosításkor és összességében nem jelent jó megoldást a környezetszennyezés szempontjából.
Az előállítása során a polimer láncot valamilyen növényi eredetű anyaggal, valamilyen katalizátorral keverik. Amikor ez a műanyag kikerül a környezetbe, a polimer háló megszakad, elkezd felaprózódni, mikroműanyagokra esik szét, ami jelentős környezeti problémát okoz.
A mikroműanyagokról lásd külön cikkeinket:
https://www.tinivagyok.hu/temak/joev/item/mikromanyag
https://www.tinivagyok.hu/temak/joev/item/5-gramm-mikromanyag
A gyakorlatban tehát szó sincs biológiai lebomlásról. A Magyarországon kapható „lebomló” szatyrok nagy része ilyen. Sajnos az újrahasznosításhoz sem ideálisak, hiába gyűjtjük őket szelektíven, a hagyományos zacskókhoz hasonlóan, a PET-palackokkal együtt.
Biológiailag lebomló műanyag
Valóban léteznek természetes alapanyagokból - például burgonya- vagy kukoricakeményítőből - készülő szatyrok, amelyek úgy készülnek, hogy az eredeti növényi szálakat lebontják, fermentálják tejsavvá, majd polimerizálni kell őket. Az alapanyagukat éppen ezért politejsavnak (polylactic acid, PLA) hívják.
Komposztálható műanyag
A biológiailag lebomló műanyag egyik fajtája a komposztálható műanyag. Fontos azonban, hogy ez sem bomlik le, ha egyszerűen csak eldobjuk a természetben, vagy betesszük a házi komposztunkba. A teljes lebomlás csak speciális feltételek között megy végbe. A lebontó élőlényeken kívül 50-60 °C-os hőmérsékletre is szükség van.
Hogy akkor mit tegyünk?
Ne használjunk egyáltalán műanyag szatyrot. Amikor vásárolni mész, vigyél kosarat, de mindig lehet nálad egy összecsukható, szép (vagy ha akarod akkor csúnya) és sokszor használható szatyor is!
Átlagosan körülbelül egy hét alatt fogyasztunk el egy bank-kártyányit.
Műanyagrészecskékkel szennyezett vizet iszik a világ. És úgy néz ki, hogy a tea is tele van vele...