Kik akarnak külföldre menni a fiatalok közül egy 2023-as vizsgálat alapján.

„Rövidebb távú külföldi tanulási szándékról vagy külföldi diplomaszerzésről olyan fiatalok számolnak be, akik eltérnek az ifjúsági átlag társadalmi jellemzőitől. Ha egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, akkor a „magas”, sőt „nagyon magas” státusz jellemző rájuk. Leginkább ugyanis a diplomás szülők gyermekei – ha mindkét szülő diplomás, akkor a külföldi tanulási szándék aránya megduplázódik −, az anyagi helyzetüket kifejezetten jóra értékelők, a fővárosiak, valamint a karrierlehetőségeiket inkább kedvezőnek értékelők körében észlelhető az átlagosnál jelentősebb külföldi tanulási szándék. De még ennél is fontosabb tényező az életkor és vele szoros összefüggésben a jelenlegi iskolai szint. A legfiatalabbak, azaz a 16−19 éves, kérdésre érdemben válaszolók körében 42, míg a gimnazistáknál 50 százalék azok aránya, akiknél szóba jöhet, hogy fél-, egy évig külföldön tanuljon, illetve, hogy akár külföldön szerezzen diplomát.”

„ A külföldi tanulási szándékok pártpreferenciák mentén érdekes összefüggést mutatnak. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt, a 2022-ben együtt induló ellenzéki pártok, valamint a preferenciájukat titkolók körében felülreprezentáltak a külföldön tanulni szándékozók. A Fidesz és a Mi Hazánk fiatal szavazói azonban kevéssé vágynak a Magyarországon kívüli tanulásra.”

Hosszú távú külföldi munkavállalásról az elégedetlen, leginkább ellenzéki beállítódású fiatalok gondolkodnak

„A külföldi munkavállalási szándékok mögött a tanulástól eltérő szociodemográfiai, szociokulturális és szocioökonómia tényezők húzódnak meg… Nem elsősorban a társadalmi háttér az, ami leginkább mozgatja a munkavállalási elgondolásokat. Bár kétségtelen, hogy a 16−19 évesek körében messze a legmagasabb azok aránya, akik néhány hónapig szívesen dolgoznának Magyarországon kívül (59%), de más, szociológiai dimenziók mintha kevéssé járnának együtt a témával. Különösen érdekes, hogy a jelenleg iskolába járók közül nem az egyetemisták, hanem az szakképzésben résztvevők (érettségivel vagy anélkül), valamint a gimnazisták tervezgetnek külföldi munkát. Talán ezzel is összefüggésben, az anyagi helyzet szubjektív megítélése tipikus U-alakot mutat, azaz a hónapról-hónapra élők, valamint a gondok nélkül élők körében felülreprezentált a külföldi munkavállalást fontolgatók aránya.”

A rossz közhangulat és a rossz közérzet magas külföldi letelepedési mérlegeléssel jár együtt

„Leginkább a 20 év alattiak, a fővárosban élők, a szülők révén magas kulturális tőkével induló, és azt tovább gyarapító (diplomás vagy jelenleg gimnáziumba járó) fiatalokat foglalkoztatja a menni vagy maradni gondolata.

Ezen szociológiai tényezőknél azonban szorosabb, sőt a legszorosabb az együttjárás a pártpreferenciával. Azzal a gondolattal, hogy tartósan külföldön éljenek leginkább a preferenciájukat titkolók, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt fiatal szavazói, de mindenekelőtt a 2022-ben együtt induló ellenzéki pártok megmaradt támogatói játszanak el. A legalacsonyabb érték a Fidesz−KDNP 16−29 éves szavazóinál figyelhető meg.”

„Ezen fiatalok esetében talán nem túlzó azt állítani, hogy a jelenlegi politikai helyzet negatív megítélése, esetleg ezzel összefüggésben egy tehetetlenség érzet befolyásolhatja leginkább külföldi letelepedési gondolataikat.”