Azt hisszük, hogy bármire megtaláljuk a választ a neten. De így van ez?

Nem olyan egyszerű – sajnos.

Ehhez szeretnék tippeket adni.

Egyrészt számítanod kell arra, hogy a közösségi média révén egy véleménybuborékban vagy, vagyis a reklámozók kedvéért figyelik a szokásaidat és olyan tartalmakkal kínálnak meg, ami tetszeni fog. Vagyis visszaerősítik azt, amit eleve gondolsz. Ha tehát az ellenoldali véleményeket is (és itt most nem a politikára gondolok, bár arra is lehetne) hallani szeretnéd, akkor céltudatosan keresned kell. Különben úgy tűnik, hogy általában mindenki azt gondolja, amit te.

De ez még nem minden!

A hangzatos szavakkal kecsegtető reklám-ízű, vagy valóban reklámnak minősülő tartalmakkal eleve legyél kételkedő. Nincs 100%-os eredmény, nincs a bőrt megfiatalító krém, nincs intelligens mosópor… A kételkedés legyen kiindulási pont.

A nem teljesen érthető kifejezés (liposzóma, mikrokapszula) eleve azért kerül bele a mondatba, hogy tudományosnak hasson. Ettől még lehetne igaz is, de nem feltétlenül az. Olvass utána a részleteknek, keress rá a szóra, mit is akar jelenteni. Legfeljebb tanulsz valami új kifejezést és legközelebb már tudni fogod.

A mindenre jó, vagy minden mellékhatás nélküli készítmények szintén eleve gyanúsak. Ha lenne ilyen, akkor azt azonnal árusítanák. A „csak nálunk”, „eltitkolt újdonság” és más hasonlóan szenzációhajhász beharagozások szinte biztosan átverések. Egy biztosan jó dolgot nem lehet sokáig eltitkolni egy globális világban. Viszont amíg a haszontalan dolgot a hírkeltés alapján elég sokan kipróbálják, addig meg lehet belőle gazdagodni, aztán meg kit érdekel.

Amikor egy teljesen hétköznapi dolog (valamilyen víz, vagy vitamin) csodaszernek minősül, az megint csak – enyhén szólva – gyanús. Van olyan, hogy egy teljesen egyértelmű dologra lassan jön rá az emberiség, de azért nem ennyire.

Ha statisztikai adatokkal érvelnek, akkor annak érdemes utána-gondolni. Mennyi adatból készült az a statisztika? Mennyi is az a „jelentős eltérés” amiről beszélnek, van-e annak valódi jelentősége? 120% lehet nagyon sok, de lehet teljesen értelmezhetetlen eltérés is a 100-tól. Próbáld elképzelni!

Nagyon nem mindegy, hogy az adott hírt hol, milyen oldalon olvasod. Van-e valami látható mögöttes cél a hír mögött? Legegyszerűbb, ha látszik, hogy el akar adni valamit, tehát pl azért beszél valaminek a csodás hatásairól, mert árulja. Akkor nyilván fontos, hogy úgy szelektálja az információt, hogy a számára kedvezőt válassza ki. Mert mindig van olyan adat, ami kedvező, a többivel meg nem törődik. Keress rá ilyenkor külön is az adott eredményre, vagy nézd meg a megadott hivatkozást. Ha az egy link, az eleve bíztató, de ha pdf-ben van, az már lehet eleve gyanús…

Sajnos a wikipédia sem szentírás. Attól függ, hogy melyik részt ki írta-szerkesztette, mennyire szakember. Komolyabb dologban nem illik a wikipédia alapján nyilatkozni, de persze első tájékozódásra jó lehet.

Az illető terület hivatalos oldala feltehetően megbízhatóbb, mint egy blog. Persze vannak kiváló blogok, de ehhez ismerned kell valamennyire a témát, hogy ezt el tudd dönteni. Sajnos az egészségüggyel kapcsolatban a hivatalos vélemények sokszor alig érhetők el, vagy nincsenek is, legalábbis magyarul. Ha angolul is olvasol, akkor sokkal nagyobb eséllyel bukkansz hiteles információra egy kórház, vagy tudományos intézmény honlapján például, mint magyar nyelven.

Vagyis – nem könnyű.

Te hogy csinálod? Ha van jó ötleted, írd meg hozzászólásként!