Tisztában vagy azzal, hogy mennyire hiteles a forrás, amit nézel, vagy csak a jól hangzó címekre kattintasz?

Az öndiagnózishoz a legkiválóbb terep az internet, soha nem volt ilyen könnyű egészségügyi információkat összegereblyézni, mint manapság. A rengeteg fals adat azonban nem biztos, hogy a legjobb döntéshez vezet, a fake news ez esetben az életünket veszélyezteti.

Nemcsak az a baj, hogy a sok hamis és téves információ tovább erősíti a betegek téves elképzeléseit, bebetonozott dogmáit, sokkal komolyabb probléma, hogy amikor az orvossal konzultálnak, kétségek ébrednek bennük az szakember szavaitól - írja véleménycikkében.

Nina Shapiro amerikai orvos. Kételkednek a betegek, mert más olvastak a neten, vagy a magazinokban, nem azt, amit a szakember mond. Arról beszél egy amerikai orvos, hogy ezt a napi praxisban is rendszeresen tapasztalja, amikor a szülők arról számolnak be, hogy mióta a gyermekük elhagyta a tejtermékeket nem betegedtek meg többet. Vagy arról, hogy elkapták az influenzát, amikor beoltották őket.

Az egészséggel kapcsolatos információs dömping rengeteg félreértést eredményez, ugyanis az amerikaiak hajlamosabbak bízni a magas státuszú emberekben, weboldalakban, a több ezer követővel és lájkkal bíró celebekben,mint a száraz és személytelen orvosi tényekben.

De mi van akkor, ha a neten keringő információk ütköznek a tudományos állásponttal? A médiában rengeteg olyan egészségügyi hír kering, amely félelmet kelthet, vagy arra ösztönöz, hogy megváltoztassuk a szokásainkat, anélkül, hogy orvosilag indokolt lenne. Érdemes egy pillanatra belegondolni, mi volt az a hír, ami legutóbb elbizonytalanított étkezési szokásainkat illetően, gondoltunk-e arra, hogy egy ismeretlen és teljesen megbízhatatlan forrásra alapozva élelmiszereket húzzunk le a bevásárlólistánkról.

Azok a főcímek, amelyek az influenza elleni vakcina, a glutén, a cukor vagy a géntechnológiával módosított (GMO) élelmiszerek, a savas étrendből származó rákos megbetegedések esélyeit latolgatják egyenesen kiborítóak - állítja a szakember. Mit is lehet azzal kezdeni, ha egyik nap azt olvashatjuk, hogy a kávé megvéd a demencia ellen, a másik nap meg arról írnak, rákkeltő.

Mindennapos hír a rákellenes diéta, vagy az, hogy az oltások autizmust okoznak, a sok hatástalan csodaszerről és szélhámosságról nem is beszélve. Ember legyen a talpán, aki a sok fals információ között képes kiigazodni. Ezt erősítette meg az a cikk is, ami márciusban jelent meg a Science-ban, és azt írja, a hamis hírek sokkal nagyobb valószínűséggel terjednek el az interneten, mint a valósak, forrástól függetlenül. A kutatók szerint 70 százalékkal nagyobb az esélye a kamuhírek terjedésének, mint a valódi, tényekre alapulóknak.

Ennek oka az is, hogy a hamis hírek a kattintásvadászat miatt olyan felháborodást kiváltó címet kapnak, amire azonnal mindenki felkapja a fejét. De netes látogatottsági verseny bevételre gyakorolt hatása tovább emelte a tétet, a közösségi média hirdetési piacán szűrő nélkül megy át minden. Arról nem is beszélve, hogy ha elkezd egy beteg adott esetben a C-vitamin adagolás iránt érdeklődni, a közösségi oldalak és az internet azonnal szolgáltatja hozzá a megfelelő termékeket.

Az öngyógyítás felelőssége azé, aki nem megy orvoshoz. De komoly erkölcsi kérdéseket vet fel az, hogy a személyre szabott, egyéni igényekre harapó hirdetési stratégia mennyiben tehető felelőssé azért, hogy hamis információs buborékban tartja emberek tömegeit.