Második rész

Mi jellemző egy buddhista világképére?

A buddhista gondolkodású ember nem hisz a sorsban vagy bármilyen Istenben (bár ez nincs megtiltva), inkább abban, hogy tetteivel, döntéseivel, szavaival hat a környezetére és a saját sorsának alakulására. A buddhista erkölcsi tanítások szerint él, és ennek megfelelően törekszik arra, hogy ne sértsen meg másokat, ne vegye el semmit, ami nem az övé, tiszta, erkölcsös életet éljen, pozitívan gondolkodjon. Fontos továbbá, hogy ne hazudjon, ne káromkodjon, ne részegedjen le, viszont segítsen másoknak és hasznos munkát végezzen. A buddhista célja a nirvána (vagyis a vágytalanság, a tökéletes elégedettség) elérése: aki nem vágyakozik, az nem is szenved.

Miért népszerű?

A fentiekből láthatjuk, hogy a buddhizmus erkölcsi tanításai is – hasonlóan pl. a keresztény tanításokhoz – a tisztességes, szélsőségektől mentes, dolgos életet tartják fontosnak.

A felgyorsult, állandóan versenyhelyzeteket teremtő, mindent a teljesítményben és pénzben mérő „nyugati” társadalmakban sok ember megkönnyebbül, ha olyan világnézetről hall, aminek lényege, hogy nem kell mindig jobbnak lenni, többre vágyni, beszállni a mókuskerékbe, nem kell ostorozni magunkat, ha nem vagyunk tökéletesek. A buddhizmushoz sokan a béke, az elfogadás, a természetesség értékeit társítják. A buddhisták által gyakorolt meditáció vagy az egyes buddhista iskolákon belül kifejlesztett jóga gyakorlatsorok bizonyítottan stresszcsökkentő, egészségvédő hatásúak.

Lényeges különbség, hogy a buddhizmus egy másik földrészen, Ázsiában alakul ki, alapvetően egy olyan társdalomban, ahol a mai napig kasztrendszer működik. Abban a rendszerben fontos volt tehát elfogadni a kasztban betöltött helyet és a buddhizmusban az elfogadás, elengedés, a többre nem vágyás fontos érték. És hát sajnos mivel minden világnézeti iskolának van (vagy lehet) szélsőséges irányzata vagy a világnézet nevében cselekedő, de bűnöző tagjai (ugye voltak keresztes háborúk, pedofil keresztény egyházfők, muszlim terroristák stb.) ez alól a buddhizmus sem kivétel. Viratu buddhista szerzetes a myanmari muszlim kisebbség ellen gyakorta intéz verbális támadásokat, heves gyűlöletbeszédek formájában.