Fülöp Márta pszichológussal történt beszélgetésből idézünk. A versengés lélektanát és működését tanulmányozza. Ha érdekel a téma, olvasd el!

Mi késztet bennünket versengésre?
A versengés mindig feltételez egy másik embert, akivel összehasonlítom magam, vagy akivel engem kívülről összemérnek. Ez nemcsak ezen a ponton érdekes számunkra. A személyiségünk fejlődésében, az éntudatunk alakulásában kitüntetett szerepe van a másik ember visszajelzéseinek arról, hogy amit csinálunk, az jó-e vagy rossz. Ebben az értelemben nem nagyon tudunk úgy létezni a világban, hogy bármely tettünknek ne lenne valamilyen külső leképezése vagy értékelése a másik ember pszichéjében. Mindennek, amit csinálunk, van egy abszolút értéke. Ugyanakkor lehet, hogy amit mi nagyon fontosnak ítélünk a saját fejlődésünkben, az a környezetünk összehasonlításában nagyon gyengének, vagy épp ellenkezőleg, nagyon jónak minősül. Tehát azonnal megjelenik egy relatív viszonyrendszer, amibe belehelyezkedünk, illetve természetes módon belehelyeződünk. Ehhez társul egy nagyon fontos elv, a társas összehasonlítás elve, melyet egy Festinger nevű amerikai kognitív szociálpszichológus dolgozott ki az ötvenes években. E szerint az embereknek nagyon fontos tudniuk, hogy a gondolataik, megítéléseik, érzelmi értékeléseik helyesek vagy helytelenek. Fontos, hogy tisztában legyünk vele, milyen tulajdonságaink vannak. A tulajdonságainkat akkor vagyunk képesek igazán értékelni, ha összevetjük a másokéival. Ez az összehasonlítási folyamat, mely társas életünknek természetes, veleszületett része - mondja Festinger - , magában hordozza a versengés folyamatát is, hiszen amikor összehasonlítjuk magunkat másokkal, örömmel tölt el, ha úgy látjuk, legalábbis nem vagyunk rosszabbak egy adott dologban másoknál.  Nem szólva arról, ha egy kicsit jobbnak találjuk magunkat.
Ma tehát már a szociálpszichológia szintjén is létezik egy nagyon erős irányzat, amelyik azt állítja, hogy a versengés elkerülhetetlen, egész egyszerűen az én-definíciónk, az önismeretünk és az én-azonosságunk szempontjából elengedhetetlen összehasonlítási folyamat, amely folyamatosan információt közöl arról, hol helyezkedünk el a saját különböző életcsoportjainkban.

Folytatjuk!