A természetes családtervezés azt jelenti, hogy bizonyos jelekből vagy megfigyelésekből a pár kikövetkezteti, mely napokon fogamzóképes a nő, és ebben az időszakban többet vannak együtt, vagy éppen kerülik a nemi éle¬tet, attól függően, hogy a gyermekáldásra elérkezettnek látják-e az időt.

Élettani alapok
A természetes családtervezés a menstruációs ciklus általános és egyéni sajátosságainak pontos ismeretén alapul. A havi ciklus a menstruációs vérzéssel kezdődik, a tüszőéréssel, majd a tüszőből kiszabaduló petesejtnek az anyaméhbe vándorlásával és a méh nyálkahártyájába való beágyazódásával folytatódik. A tüszőből kialakuló sárgatest hormonja hatására a méhnyálkahártya megduzzad, de ha a megtermékenyülés elmarad, végül lelökődik: kezdődik a következő menstruáció.

Hogy a havi ciklus mely napjaira esik a termékenység időszaka, az a tüszőrepedés (ovuláció) időpontjától függ. Ez átlagosan a vérzés kezdetétől számított 14. napon következik be, de eshet egy teljes héttel korábbra vagy későbbre is. A ciklusnak a tüszőrepedéstől a méhnyálkahártya lelökődéséig terjedő fázisa 2 hétig tart, így a teljes ciklus hossza 21–35 nap.

Az érett petesejt a tüszőrepedés után legfeljebb egy napig alkalmas a megtermékenyítésre. Mivel az ondósejtek a hüvelyben és a méhben kb. 5 napig őrzik meg termékenyítőképességüket, a tüszőrepedést legfeljebb 5 nappal megelőző és az azt egy napon belül követő nemi aktusok lehet-nek termékenyek. A kérdés csak az, miről ismerhetjük fel a tüszőrepedést.

Mit érdemes figyelni, mérni?
A naptármódszer alkalmazásakor a korábbi ciklusok hosszából következtetünk a tüszőrepedés valószínű időpontjára. Ehhez 6 vagy 12 hónapig menstruációs naplót kell vezetni. A termékeny periódus kezdetét úgy kapjuk meg, hogy 18 napot kivonunk a legrövidebb ciklus hosszából, a végét pedig úgy, hogy 11 napot vonunk ki a leghosszabb ciklusból. Ha egy nőnek minden ciklusa 28 napos, akkor a termékenység a 10.-től a 17. napig tart. Az egyszerűsített naptármódszer alapelve: a ciklushossz többnyire 26 és 32 nap között változik, így a termékenység a 8.-tól a 19. napig tart.

Az alaphőmérsékletek módszere az ébredéskor mért testhőmérsékletek följegyzésén és ábrázolásán alapul. Ha többször egymás után legalább 0,2 °C-kal magasabb alaphőmérsékletet mérünk, mint korábban, az a tüszőrepedés bekövetkeztét jelzi. Három egymást követő magasabb érték után a termékeny időszak véget ért.

A korszerűbb természetes családtervezési módszerek a hüvelyváladék (méhnyaknyák) megfigyeléséből indulnak ki. A menstruációt követő napokban a hüvely száraz. Ezután sűrű, tapadós nyák termelődik, amely egyre hígabbá válik, majd tüszőrepedéskor nagyobb mennyiségű, nyúlós nyák észlelhető. A legtermékenyebb időszak az a pár nap, amikor különösen sok a hüvelyváladék.
A fenti módszerek kombinálásával még pontosabban be lehet határolni a termékeny napokat. A hüvelyváladék megfigyelésén alapuló és a kombi-nált módszereket az azokkal élni kívánó párok nőgyógyászuk, háziorvosuk vagy más egészségügyi szakember segítségével sajátíthatják el.

Miért jó, mennyire megbízható?
A természetes családtervezés rendszeresen és előírásszerűen alkalmazva sem tökéletesen megbízható: száz pár évente 1–5 öt kudarcra (nem kívánt terhességre) számíthat, ha minden előírást pontosan betart, és évente 2–25 kudarcra tipikus (nem kifogástalan) alkalmazás esetén. A természetes családtervezési módszerek közös hátránya, hogy túlbecsülik a termékeny időszak hosszát, ezért tartósabb szexuális önmegtartóz-tatást követelnek meg, mint amilyenre valójában szükség lenne. Közös előnyük viszont, hogy nincsenek mellékhatásaik. Különösen fontosak az olyan párok életében, akik vallásos meggyőződésük miatt elutasítják a fogamzásgátlás nem természetes formáit.

forrás: http://www.otszonline.hu/betegtajekoztato/cikk/termeszetes_csaladtervezes