Eddig csak a DNS/RNS alapját képező purin bázisok meteoritokban való jelenlétét bizonyították, nemrég azonban japán kutatók a pirimidinbázisokat is kimutatták. A tudósok egy része szerint a földi élet minden bizonnyal Földön kívüli eredetű.

A szénben gazdag aszteroidákból származó kőmeteoritokban már eddig is számos szerves molekulát – pl. aminosavakat és cukrokat – mutattak ki, a Murchison meteorit kivonataiban pedig ultramagas felbontású tömegspektroszkóppal több százezer féle szerves anyagot találtak. (A 100 kg-os Murchison meteorit 1969-ben, az ausztráliai Murchison település mellett ért Földet. Mivel látható volt a Földet érése, az egyik legtöbbet tanulmányozott meteorit lett. 2020-ban kozmokémikusok arról számoltak be, hogy a Földön talált legidősebb anyag a Murchison meteoritból való; a 7 milliárd éves szilikon-karbid 2,5 milliárd évvel idősebb, mint a 4,54 milliárd éves Föld és Naprendszer.)

Mivel a meteoritokban ilyen sokféle szerves anyag megtalálható, az 1990-es években megszületett a feltételezés, hogy a földi élet építőköveit meteoritok hozták a fiatal Földre az intenzív késői bombázás (Late Heavy Bombardment) időszakában, 4–3,8 milliárd évvel ezelőtt. Purinbázisok jelenlétét az Orgueil meteoritban egyébként már az 1960-as években kimutatták UV-spektroszkópia és vékonyréteg-kromatográfia segítségével, azonban a 8-féle nukleobázis, amit azóta összesen sikerült kimutatni, sokkal kisebb diverzitást jelent, mint a Murchison meteoritban megtalált 96-féle aminosav. A meteoritokban talált kevés féle nukleobázishoz képest csillagközi molekulafelhőket szimuláló laboratóriumi kísérletekben rengetegféle nukleobázist sikerült létrehozni, amiből a kutatók arra következtettek, hogy a Földön kívüli környezetben (a Naprendszeren belül és kívül egyaránt) a nukleobázisok általánosan elterjedtek lehetnek. A kutatók valamennyi meteorit kivonatában találtak purinbázisokat, 11–152 ppb koncentrációban. A Murchison meteorit két darabját is megvizsgálták, az egyik, 2 g-os darabot a Chicagói Egyetemtől kapták, a másik, 2,7 g-os darabot meteoritkereskedő cégtől vásárolták; a két mintában különböző volt a purinbázisok koncentrációja, amiből azt a következtetést vonták le, hogy a meteorit heterogén összetételű. Valamennyi meteoritban találtak pirimidinbázisokat is, 0,02–37 ppb koncentrációban.

Olyan metilált pirimidinbázisokat is találtak magas koncentrációban, amelyek biológiai rendszerekben kevésbé gyakoriak, mint a citozin vagy az uracil, ebből azt a következtetést vonták le, hogy a meteoritminta nem biológiai, azaz valóban extraterresztriális (vagyis az eredmény nem földi kontaminációból származik). A Földön kívüli eredetet bizonyítja az is, hogy a meteoritmintákban olyan nukleobázisokat is találtak, amik nem jellemzők a földi életre. A nukleobázisok koncentrációja az aminosavak koncentrációjának 0,1%-át tette ki, ami azt jelzi, hogy az extraterresztriális környezetben az aminosavak sokkal könnyebben kialakulnak.

Összefoglalójukban a vezető kutatók kifejtik: mivel a technológiai fejlődésnek köszönhetően valamennyi vizsgált meteoritban a nukleobázisok széles skáláját találták meg, és mivel a földi élet keletkezésekor, 4–3,8 milliárd évvel ezelőtt az atmoszféra nem olyan volt, ami lehetővé tette volna a nukleobázisok földi keletkezését, az élet genetikájának kialakulása minden bizonnyal az exogén bázisok közreműködésével történt.

https://elitmed.hu/ilam/gondolat/a-foldi-elet-foldon-kivuli-eredete