Na, ez az az oltás, amivel már nincs gondod, 18 hónapos korodig megkaptad, amit kellett. Legsúlyosabb betegség a kisgyermekkori agyhártyagyulladás, aminek ez a baktérium az egyik lehetséges kórokozója – volt!

„A Haemophilus influenzae egy fakultatív anaerob, Gram-negatív baktérium, amelynek tokos és tok nélküli formája van, az előbbiből 6, a-tól f-ig jelölt szerotípussal. Mindközül a b típusú tokos (Hib) a klinikailag legjelentősebb, amely többféle betegséget is képes okozni, a legfontosabbak közülük: agyhártyagyulladás, szepszis és gégefedő-gyulladás.
A baktérium közvetlen érintkezéssel vagy cseppfertőzéssel terjed. A kórokozó egyetlen ismert rezervoárja az ember, de a hordozók jelentős részében nem okoz tüneteket, a légutakat ártalmatlan módon kolonizálja. Az esetek egy részében azonban invazívvá válik, belép a vérkeringésbe, és kiváltja a klinikai megbetegedést.
A tünetek és a patomechanizmus az okozott betegség formájától függenek.
A legfontosabb kórképben, a Hib agyhártyagyulladásban – amely a Hib betegségek mintegy felét és az összes agyhártyagyulladásos eset felét-kétharmadát tette ki – a betegek 15–30%-a gyógyult neurológiai maradványtünettel (pl. hallásvesztés), és mintegy 2-5%-uk halt meg a kezelés ellenére is.
A Haemophilus influenzaet először Pfeiffer írta le 1892-ben, a típusait 1930-ban azonosították.
A betegség ellen először Anderson és Smith állított elő védőoltást 1985-ben. Ez tisztán poliszacharid típusú oltás volt, annak minden hátrányával együtt, ezért 1988-ban felhagytak az előállításával. 1987-ben sikerült Robinsnak és Schneersonnak konjugált védőoltást előállítani, hordozófehérjeként diftéria toxoidot használva (PRP-D). Ez a típus már nincs használatban, a mai Hib vakcinák tetanusz toxoidot (PRP-T), módosított diftéria toxint (HbOC) vagy meningococcus külso membránfehérjét (PRP-OMP) használnak hordozófehérjeként, amelyhez a baktérium tok-poliszacharidját kötik.
Hazánkban 1999-ben kezdődött meg a Hib elleni védőoltás; 2006-ig önmagában adták a vakcinát, azóta kombinációban."

A teljes anyag itt olvasható: http://www.medstat.hu/vakcina/FerenciTamasVedooltasokrolATenyekAlapjan.pdf

Mivel a gyermeklakosság átoltottsága jelenleg több mint 98%-os, a megbetegedés szórványos előfordulású, és csak az oltatlanokat és súlyos alapbetegségben szenvedőket (kemoterápiára szorulókat, immunhiányban szenvedőket, szerv- és csontvelő-átültetésen átesett és lépirtott betegeket) fenyegeti.
Az oltás hatására a tokos Haemophilus influenzae b baktérium hordozása (ami azt jelenti, hogy a torokban betegség-okozás nélkül él) is megszűnik, ezáltal a baktérium emberről-emberre terjedése nem lehetséges.