A sok kozmetikumnak és parfümnek köszönhetően megjelent bőrallergia egyre elterjedtebb. Ha te is használsz illatosított kozmetikumokat (tuti használsz) akkor olvasd tovább!

Bármely testrészen kialakulhat kozmetikai jellegű bőrallergia: arcon, testen, fejbőrön, intim testrészeken. Bőrápoló szerek, arcszeszek, arcvizek, samponok, dezodorok, tusfürdők, különféle sprayk, szappanok, rúzsok, púderek, alapozók, fogkrémek, szájvizek, borotvahabok, illatosított papír zsebkendők, intimbetétek, toalettpapírok mind tartalmazhatnak bőrirritáló illatanyagokat.
A múlt század hatvanas éveiben felgyorsult az allergológia fejlődése, ezzel együtt megnőtt az allergiás betegek száma is. A XX. század pestisének nevezett kór a lakosság húsz százalékát érinti, és a tendencia sem biztató. Modern életstílusunk, kifinomult divatigényeink, és a kozmetikai ipar ,,bravúrjai", újabb és újabb illatos készítményei kedveznek az allergia terjedésének.
Ennek csak a felhasználók körültekintő önfegyelme, tájékozottsága és a szigorú termékszabályozás szabhat gátat. Az Egyesült Államokban már a XIX. században is tiltottak be kozmetikai illatanyagot, például a pézsmáét, és több nemzetközi szervezet kezdeményezésére lépéseket tettek a kozmetikumokban felhasznált hatóanyagok koncentrációjának csökkentésére, mint például a bergamot olaj vagy a tölgy moha esetében.
Mindez azonban nem elegendő! Az illatérzékeny betegek megfelelő felvilágosítása, illetve több illatmentes kozmetikum piacra dobása hatékonyabb védelmet jelentene. Ma már vannak ugyan illatmentesként hirdetett, antiallergén kozmetikumok az üzletekben, de arról nem adnak tájékoztatást, hogy milyen ,,fedőillatokat" tartalmaznak. Az eredeti agresszív illat elnyomására a kozmetikumokban gyakran van eukaliptusz, rózsaolaj, vanília, mentol, és bizony ezek kis mennyiségben is okozhatnak bőrallergiát!
Az Európai Kontakt Dermatitisz Csoport már több éve szorgalmazza a pontos és megbízható megjelölést, részletes, minden összetevőre kiterjedő vevőtájékoztatót a kozmetikai termékeken, de ezek a törekvések még nem vezettek kellő eredményre. Magyarországon van kozmetikai törvény, a népjóléti miniszter 7/1994-es törvénye.
A bőrgyógyászok tapasztalata szerint azonban a törvény végrehajtásának ellenőrzése nem elég hatékony, hiszen a bőrallergiát okozó kozmetikumok - főként a bennük lévő illatanyagok felhasználása, és a nem megfelelő fogyasztói tájékoztatás következtében - fénykorukat élik.A kozmetikai ipar kétségtelenül vevőigényeket elégít ki, amikor rafinált, különleges illatokkal hódít a piacokon, ugyanakkor fokozottabb figyelmet kellene fordítania arra, hogy a magyar bőrbetegek nyolc százaléka érzékeny a különféle illatanyagokra. A legkelendőbb piacvezető termékek előállítása során sem lehet ezt a tényt figyelmen kívül hagyni, mert a vegykonyhák leghódítóbb illata sem ,,írhatja felül" a bőrgyógyászati allergiák kialakulásának elkerülhetőségét!