A vízipipázás, a vízipipadohány fogyasztás egészségkockázatai
és a használat gyakorisága Magyarországon – második rész

A vízipipával kapcsolatos tévhitek kialakulása a 16. századra vezethető vissza. Indiában az I. Akbar uralkodása alatt élt orvos, Hakim Abul Fath állította először, hogy a vízipipa füstje ártalmatlanná válhat, ha átszűrődik egy szűk, vízzel teli tartályon.

Ez a tévhit széles körben elterjedt, és a mai napig él a fogyasztók körében.
A köztudatban élő további tévhitek, amelyeknek nincs valós alapja és félrevezetőek:

1. A vízipipázás során kevesebb nikotint viszünk be a szervezetünkbe, ezért az egészségesebb a cigarettázásnál.
2. A vízipipázás kevésbé irritáló, ezért kevésbé káros a légzőszervrendszerre.
3. A vízipipa-dohányhoz adott gyümölcs egészségessé teszi a vízipipázást.

A különböző mítoszok a médián keresztül megerősödtek, és az interneten megjelentek a vízipipázást dicsőítő hirdetések, amelyek legtöbbször helytelen információkat szolgáltatnak a vízipipa használatáról, ezzel is elősegítve a vízipipázás terjedését. Egy magyarországi vízipipa webáruház honlapján a vízipipázást a nyugalom és relaxáció formájaként emlegetik, „a dohányzás illatos művészete, csoportos szertartásos relaxáció"-ként definiálják a vízipipázást, mellyel azt az illúziót keltik az olvasóban, hogy a vízipipa használata jótékony hatással van a szervezetre.
Azonban a kutatások eredményei megerősítik azt a tényt, hogy a vízipipázással kapcsolatos tévhit, mi szerint a vízipipa dohányfüstből a méreganyagok a vízen keresztül kiszűrődnek, hamis, és korrigálásra szorul.

folytatjuk!