A háztartási hulladék égetése szigorúan tilos Magyarországon, ennek ellenére általánosan elterjedt jelenség, hogy műanyag palackok, csomagolóanyagok, PVC-padló darabjai, bútorlap vagy éppen textil és vegyes összetételű hulladék kerül a tűzre.

Ezek égetése során a szálló por mellett az egészségre legártalmasabb égéstermékek közé tartozó policiklusos aromás szénhidrogének is nagy mennyiségben kerülnek a levegőbe, amik erősen rákkeltőek, sőt, a születendő gyermekek egészségét is maradandóan károsíthatják.
A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy Magyarországon az egészségügyi kockázatok között a 8. helyen szerepel a légszennyezettség, szorosan a dohányzás, a magas vérnyomás, a nem megfelelő étrend és az elhízás mögött. Nagyjából évi 10 ezerre tehető azok száma, akik a szállópor-szennyezéshez kötődő betegségekben halnak meg és csak Budapesten évente sok száz idő előtti haláleset köthető kifejezetten a levegő szállópor-szennyezettségéhez. Holott ezen halálesetek egy része megelőzhető lett volna.

Miért tilos a hulladékégetés?

• Nyílt téren semmilyen hulladék nem égethető, háztartási berendezésben csak a háztartásban keletkező papírhulladékot és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladékot szabad elégetni.
• Mert nagyon egészségtelen, rengeteg mérgező anyag keletkezik ilyenkor, amely rákot, szívinfarktust, agyvérzést, a magzatok genetikai károsodását, impotenciát és más betegségeket okozhat.

• A hulladékégetés jogsértő tevékenység is, 300 000 forintig terjedő bírsággal sújtható, sőt adott esetben bűncselekménynek is minősülhet.
• A kéményt is tönkreteszik a füstgázokba kerülő savak.
• Egyetlen, hulladékkal tüzelő, hulladékot égető háztartás, kisüzem kilométeres körzetben tudja elszennyezni a levegőt.