Mit tehetsz, ha bántottál valakit? 4. rész
A sorozatunk előző cikkében avval foglalkoztunk, hogyan érzik magukat az iskolai bántalmazás áldozatai és mit tehetnek. Most mások bántásáról írunk.
Bántalmazó alatt azt értjük, aki egy adott helyzetben bántja a társait, de nem gondoljuk, hogy ez a személy általában egy „bántalmazó”. Sok vizsgálat azt találta, hogy a legtöbben többféle módon is érintettek lehetnek bántalmazásban: egyszer áldozatok, máskor elkövetők.
Miért bántja valaki a társait az iskolában?
Mások bántása alapvetően egy tanult viselkedés, egy választott stratégia, nem pedig egy velünk született, megváltoztathatatlan vonás. Vagyis ezek szavak és cselekedetek és nem egy velejéig romlott, gonosz személyiség.
Az alábbiakban néhány okot mutatunk be, amiért valaki másokat bánthat.
· A bántalmazó azt gondolhatja, hogy mások cikizése vicces és mindenkit megnevetett.
Ez sajnos nem igaz. Hiába tűnik úgy, hogy vannak, akik nevetnek, sokan csak félelemből teszik ezt és ettől még nem szeretik jobban a bántalmazót.
· Sokan azért bántanak másokat, mert szerintük ez nem nagy dolog.
A bullying mások szándékos bántását jelenti. Lehet, hogy a bántalmazó csak szórakozni akart, de a célpontnak ez biztosan rosszul esik. Ez akkor is igaz lehet, ha nincs látványos jele annak, hogy megbántódott volna. Az áldozatok általában félnek, szomorúak és reménytelenek - senki nem szeretné így érezni magát.
· Van, aki azt hiszi, hogy a felnőttek úgysem fognak a bántásra reagálni.
Történnek olyan bántalmazási helyzetek, amiket nehéz észrevenni és előfordulhat, hogy sokáig nem tudnak róla a felnőttek. Azonban, ha a bántalmazás kiderül, annak mindenképpen lesznek következményei. A szülők aggódnak és az iskolának is kötelessége reagálni.
· Vannak, akik úgy gondolkodnak, hogy az áldozat megérdemli, hogy bántsák.
Senki nem érdemli meg. Bárkit bármilyen indokkal (mert idegesítő, szerencsétlen stb.) bántani helytelen. Mindenkiben lehetne hibát találni, mindenki különbözik valamiben a többiektől.
· A bántás oka lehet, hogy valaki alapvetően frusztrált és ideges.
Sokféleképpen lehet kezelni a rossz érzéseket. Valakivel megbeszélni, sportolni, zenét hallgatni. Sok jó választás van, ami nem mások piszkálásáról szól és senkinek nem esik bántódása.
· Azért is viselkedhet valaki bántóan, mert ezzel szeretne a csoport fontos tagja lenni vagy mások fölött uralkodni.
Valójában senki nem szeretne a „gonoszok” közé tartozni. Azzal is lehet népszerűvé és közkedveltté válni, ha valaki jó ügyeket szolgál. Az nagy különbség, hogy valakit valóban kedvelnek, vagy csak félnek tőle és ezért tűnnek barátságosnak. Minden osztályban vannak olyanok, akik nem értnek egyet az agresszióval és nem tekintik menőnek mások szekálását.
· Néha azért bánt valaki, mert őt is bántották.
Ezzel alapvetően az a gond, hogy attól nem fogja jobban érzeni magát, hogy ő is bánt másokat. A bullying sosem lehet válasz vagy megoldás egy sérelemre, sőt újabb problémákhoz vezet.
· A bántalmazók figyelemre vágynak.
A bullying kapcsán valóban fogak az elkövetők figyelmet kapni, csak nem egészen olyat, amire vágynak. A figyelmet leginkább a tanároktól és igazgatóktól fognak kapni – felelősségrevonás, büntetés formájában.
Mit tehetsz, ha bántottál másokat?
Előző rész | Következő rész |
Mit tudunk róla és mit tehetünk ellene? 2. rész
Mi tudunk róla és mit tehetünk ellene? Első rész