Ha valakinek a kertjében van, akkor néha sok is. Érdemes fogyasztani, sok mindenre jó, a kicsiket akár nyersen is ehetjük.

1. A cukkini (Cucurbita pepo) a tökfélék népes családjának tagja. Eredeti származási helye Guatemala és Mexikó. A különböző tökféléket több mint tízezer éve fogyasztjuk.
Ismertségük Európában a spanyol és a portugál felfedezőknek és gyarmatositoknak köszönhető. Az őshazában alapvető zöldség, míg Európában igazából csak a XX. századtól illesztettek be a mindennapi étrendbe. Elsőként Olaszországban vált közkedveltté. Később a Földközi-tenger mentén megtelepedve terjedt el Franciaországban, majd a sokkal hűvösebb éghajlatú Nagy Britanniában is.

2. Hazánkban még az 1970-es években is kevesen ismerték, azaz ritkaságnak számított. A magyar kertészek újító kedvének és a cukkini termesztéséhez megfelelő éghajlatnak köszönhetően azonban már nálunk is meghonosodott. Kezdetben inkább csak töltött formában készítették el a háziasszonyok, de manapság már csak a fantázia szab határt a felhasználási lehetőségeknek.

3. A cukkini 95%-a szöveti víz, amely hozzájárul a szervezet folyadékszükségletének kielégítéséhez. 100 g cukkini energiatartalma 134 kJ (32 kcal). Elenyésző benne a fehérje mennyisége: 100 g-ban 1,5 g. Zsír még kevesebb található benne, mindössze 0,4 g/100 g. Szénhidráttartalma szintén csekély: 5,3 g/100 g. Vitaminjai közül a C-vitamin (17 mg/100 g), a folsav (33 µg/g), és a béta-karotin érdemel említést. Az ásványi anyagok közül említésre érdemes a mangán, a kalcium, a magnézium, a kálium, a réz, a foszfor és a cink. Élelmirost-tartalmának mennyisége (2–2,5g/100 g) révén szinte minden étrendbe beilleszthető.

4. A cukkini általában hosszúkás alakú (a fiatalabb cukkinit könnyű összetéveszteni a kígyóuborkával) és sötétzöld színű. Újabban azonban gömb formájú is kapható. Érdekesség az is, hogy a kísérletezgető kedvű kertészek már élénksárga, sárga–zöld csíkos és foltos cukkinival is kirukkoltak.

5. A cukkini, akár a tök, többkilósra is megnőhet, de döntően „éretlenül” fogyasztjuk. Minél fiatalabb – ismerünk pár centiméter hosszúságú, ún. bébicukkinit is –, annál maradéktalanabbul használhatjuk fel, azaz a héját addig nem kell leszedni, amíg az uborkáéhoz hasonlóan vékony.

6. Nemcsak a termést fogyasztjuk, hanem a virágát is. A virágja ehető, így a tökvirághoz hasonlóan megtölthetjük és kiránthatjuk. Ha már unjuk a petrezselyemzölddel való díszítést, nyugodtan felhasználhatjuk erre a célra a cukkinivirágot is.

7. Igen változatos formában tálalhatjuk családunk asztalára. A fiatal cukkinit zöldjével együtt salátákba, párolt zöldségköretekbe grillezve, rántva, töltve és krémlevesként kínálhatjuk. Bizonyos süteményeknél, például az almás piténél az alma egyharmadát finomra reszelt cukkinipürével is helyettesíthetjük, ügyelve arra, hogy mag ne kerüljön bele.

8. Grillezett vagy párolt cukkinihez kiválóan illenek a következő fűszerek: fokhagyma, vöröshagyma, petrezselyemzöld, bazsalikom és kapor. Főzelékként készíthetjük magyarosan, fűszerpaprikával is. Ha bundában sütjük ki, tehetünk a bundába darált diót, mert így ínycsiklandó zöldséggel hódíthatjuk meg a családot.

9. A vásárlásnál vegyük figyelembe, hogy a kisebb, keskenyebb cukkini íze édesebb, s a magvai puhák. Hűtőszekrényben öt–hét napig tárolható. A helyenkénti megpuhulás a romlás jele. Ekkor azonnal használjuk fel a még ép részeket. Ha a héja fényes, foltosodástól és puhulástól mentes, s a kocsánya puha, akkor frissen szedett zöldségről van szó. Ez a legalkalmasabb friss salátákba héjastul vékonyan felszeletelve. Ha a héja már vastagabb, de még könnyen szelhető, akkor mehet a grillzöldségek közé vagy a párolt zöldségköretbe. A kemény kocsány régi szedésre, túlérettségre utal. Ha már legalább 50 dkg-os a termés, akkor inkább hámozva, főzelékként, rakottan, töltve vagy krémlevesként érdemes elkészíteni, de ebben az esetben is elegendő csupán pár percig hőkezelni.

10. Ha nincs kertünk, de van erkélyünk, akkor akár egy jó nagy cserépben is megpróbálhatunk felnevelni cukkinit. Körülbelül 50x50 cm-es területen elfér egy tő. Az uborkához hasonlóan kiugróan nagy a terméshozama. Meleg, szélvédett helyen öntözést kíván. Tápanyagban gazdag talaja jó vízáteresztő képességű legyen! Áprilisi magvetés után a terméseit júniustól-októberig hozza, viszont az első fagy elpusztítja a növényt.