Manapság egyre inkább terjednek – elsősorban nem kellőképpen hiteles internetes források alapján – a kókuszolaj széles körű egészségvédő, sőt, sok esetben akár gyógyító, megelőző hatásairól szóló írások, beszámolók. 

A legtöbb azonban a tudományos bizonyítékok hiányában nem megalapozott állításokat tartalmaz. Az alábbiakban a leggyakoribb kijelentésekről rántjuk le a leplet az International Food Information Council Foundation (IFIC) gyűjteménye alapján.

Szív-ér rendszerre kifejtett hatás

Az 1980-as évek elején számos kampány látott napvilágot a trópusi olajok ellen, amely a nagy telített zsírsav-tartalmukra hívta fel a figyelmet.

Azok az állítások, amelyek szerint a nagy telített zsírsav-tartalmú trópusi olajok növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, nem támaszthatók alá egyértelmű tudományos bizonyítékokkal. Érdekes módon azokban az országokban, amelyekben jelentős mennyiségben fogyaszt a lakosság trópusi olajokat, a szívbetegségek előfordulása a legkisebbek közé tartozik világszerte.

A nagy telítetlen zsírsav-tartalmú étrendekkel összehasonlítva a kókuszolaj révén a telített zsírsavakban gazdag étrendek a klinikai vizsgálatokban különböző népességcsoportok körében azt mutatták, hogy nőtt az összes és az LDL-koleszterin szintje, de közben a HDL-koleszteriné is. Kedvezőbb hatás volt megfigyelhető az összes, LDL-, HDL-koleszterint tekintve, amennyiben a kókuszolajat részben vagy teljes egészében telítetlen zsírsav-forrásokkal helyettesítették.

Daganatos betegségekre vonatkozó hatás

Néhány tanulmány azt találta, hogy a csekély zsírtartalmú (low fat) étrend a daganat kialakulásában játszik védő szerepet, a már kialakult tumormasszára azonban nincs hatással. Ezen kívül az étrendben szereplő zsírsavak típusa (n-6 MUFA vs. n-3 PUFA) szintén befolyással bír a karcinogenezisre.

Egy emlőrákos betegekkel végzett vizsgálatban a kókuszolajat kapó csoportban jobb életminőségi mutatókat találtak a kontroll csoporthoz képest, ami kedvező eredménynek tekinthető, azonban nem kizárható, hogy a placebo hatás is közrejátszott az elérésében.

Testtömegre, testösszetételre kifejtett hatás

Csak kevés, emberekkel folytatott vizsgálat született, amely a kókuszolaj és a testzsírcsökkenés közötti kapcsolatot elemezte.

Egy kis létszámú pilot vizsgálat azt mutatta, hogy a szűz kókuszolajat fogyasztó férfiak esetében jelentős csökkenés következett be a derékkörfogatban hat hét után. A kutatás eredményét árnyalja az a kép, hogy igen kis létszámmal folytatták le, kontroll csoport nélkül.

Egy randomizált, kettős vak klinikai kutatásban a kókuszolajjal, illetve a szójababolajjal való kiegészítés hatását vizsgálták elhízott nők körében csökkentett energiatartalmú étrend követése, valamint napi 50 perc séta mellett. A két csoport között nem találtak különbséget a testtömegben, ellenben a kókuszolajat fogyasztó csoportban a derékkörfogat jelentős mértékben csökkent. Tekintve, hogy ez a vizsgálat is kis létszámmal zajlott, nem elégséges a hosszú távú következtetések megfogalmazására. További kutatások szükségesek a testösszetételre kifejtett lehetséges hatások tanulmányozása céljából.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Diétás Termékekkel, Táplálkozással és Allergiákkal Foglalkozó Tudományos Testülete (Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies) figyelembe vette, hogy az emberekkel folytatott, intervenciós vizsgálatok eredményei nem következetesek az MCT zsírok és a testtömeg-csökkenés vonatkozásában, valamint a bizonyítékok, amelyek az MCT zsírok testtömeg-csökkenésben betöltött mechanizmusát hivatottak magyarázni, gyengék és nem meggyőzők, ok-okozati kapcsolat nem volt kimutatható.

Emésztőrendszerre kifejtett hatás

A kókuszolajban található MCT (a zsírsavláncot felépítő zsírsavak 6-10 szénatomot tartalmaznak) zsírsavak előnye, hogy a máj által termelt - a zsírok emésztését segítő – epe, valamint a hasnyálmirigy által termelt és a zsírok lebontásában részt vevő lipáz enzim hiánya esetén is átjutnak a bélnyálkahártya sejtjein. Ennek köszönhetően zsíremésztési, zsírfelszívódási zavarok (például hasnyálmirigy-gyulladás, epekő, gyulladásos bélbetegségek) esetén jól alkalmazható.

Az MCT zsírsavak révén a kókuszolaj zsíremésztési, zsírfelszívódási zavarral együtt járó betegségek (májbetegségek, idült hasnyálmirigy-gyulladás, gyulladásos bélbetegségek: colitis ulcerosa, Crohnbetegség) diétás kezelésében alkalmazható, illetve roborálás céljából javasolható a felhasználása, valamint akkor, ha az emésztőrendszer érintettsége révén könnyen emészthető zsiradékforrás adása válik szükségessé az alultápláltság megelőzésére többek között hipertireózis, cöliákia, hiperacid krónikus gasztritisz, peptikus fekély, rövidbél szindróma, poliszisztémás autoimmun kórképek (például reumás ízületi gyulladás), Dumping-szindróma, csökkent epesavmennyiséggel járó állapot, ill. mukoviszcidózis esetén.

A kókuszolaj kizárólagos zsiradékforrásként történő alkalmazása nem javasolt, inkább az étrendben felhasznált zsiradékok változatosabbá tételére alkalmas.

Egyéb hatások

Nincs olyan kutatás, amely közvetlenül értékeli a kókuszolaj hatásait az Alzheimer-kórt, a cukorbetegséget, vagy a pajzsmirigy működését illetően.
Habár az interneten elérhető olyan tanulmány említése, amely az étrend kókuszolajjal való kiegészítése és a HIV-vel fertőzött/AIDS-ben szenvedő emberek jobb tápláltsági állapotát említi, ilyen kutatást nem közöltek a hivatalos, lektorált szakirodalmi adatbázisokban.

A teljes anyagot itt olvashatod:
http://www.mdosz.hu/pdf/taplalkozasi_akademia_hirlevel_2015_10_kokuszzsir_palmazsir.pdf