Már írtunk a kókuszzsírról, amit mindenki csodaszerként illetve fogyókúrát segítőként könyvel el, de az igazság ennél sokkal bonyolultabb. Most a MDOSZ összefoglalóját olvashatjátok. Érdemes!

Tudtad?

A kókuszolaj könnyen emészthető, közepes lánchosszúságú zsírsavakat tartalmazó trigliceridekben (MCT zsírok) bővelkedik, ezért emésztési, zsírfelszívódási problémákkal küzdőknek, májbetegeknek javasolt a (mértékletes) fogyasztása az alultápláltság megelőzése érdekében.
Mára már egyértelmű vált, hogy az étkezéseinkkel elfogyasztott zsírok típusa fontosabb, mint a mennyisége. Azonban a számos kutatás és egészségnevelő program ellenére is akadnak fehér foltok a laikus közönség számára a javasolt zsiradékforrásokkal kapcsolatosan. A trópusi olajnak is nevezett kókusz-olaj kiváló példája ennek, hiszen számos tévhit él a köztudatban vele kapcsolatban. Vajon tényleg annyira egészséges, mint amilyen a híre? Ha nem, miért nem?

A kókuszzsír/-olaj előállítása

Kókuszzsír vagy kókuszolaj? Mindkettő helyes. A kettős elnevezés onnan ered, hogy a szobahőmérséklet fogalma a világ különböző részein eltérő. Így például a telített zsírsavakban bővelkedő kókuszzsír hazánkban szilárd, de a kókuszpálma termőhelyén, a trópuson folyékony halmazállapotú. Olvadáspontja 24oC.

Az érett kókuszdió kiszárított húsából – az olajtartalmú koprából - vonják ki a kókuszolajat. Más technológia szerint megfőzik, aprítják, majd ezután sajtolják. A kisajtolt, tejszerű terméket nagy üstökben felmelegítik, majd a felületén úszó zsírt összegyűjtik. Két fő típusát a feldolgozás jellege szerint különítjük el szűz, ill. szűrt (finomított) kókuszolajra.

A kókuszolaj zsírsavtartalma

A kókuszolaj úgynevezett MCT-zsírsavakat tartalmaz. Az MCT a medium/middle chain triglyceride, vagyis a közepes (lánc)hosszúságú triglicerid szóból ered. Az MCT zsírsavak a hat–tíz szénatomszámú zsírsavak trigliceridjei. Ilyen például a kókuszolajban található kaprilsav (C7H15COOH), a kaprinsav (C9H19COOH), illetve a kapronsav (C5H11COOH).

Az MCT zsiradékok triglicerid formájában képesek a felszívódásra, nem képződik belőlük kilomikron, ezáltal közvetlenül és változás nélkül jutnak át a bélnyálkahártya sejtjein (és nem a nyirokkeringésen keresztül) a májkapuér-rendszerbe. Kizárólagos, egyedüli zsírforrásként való fogyasztásuk azonban toxikus lenne a májra nézve.

A közepes hosszúságú zsírsavak jellemzője, hogy a hasnyálmirigy lipázhiánya, illetve csökkent termelése esetén jól és gyorsan felszívódnak. Megemésztésükhöz és a szervezet általi felvételükhöz nem kell epesav az említett felszívódási mechanizmus miatt. Ebből ered a későbbiekben tárgyalt alkalmazási lehetőségük is.

A kókuszolaj hasznosítási területei

A kókuszolaj sütésre, párolásra, főzésre egyaránt alkalmas. Szilárd halmazállapota okozhat némi meglepetést a szokásos konyhai műveletek során, azonban kellő kreativitással ez könnyedén áthidalható. A „szűz" feliratú termék édes, diós íze miatt jól illik salátákhoz, halakhoz. A hideg zöldséggel érintkezve a kókuszolaj ugyanakkor könnyen megszilárdul, ezért használat előtt érdemes kicsit felmelegíteni, hogy folyékony állagú salátaöntetet kapjunk.
A vegetáriánus étrendben gyakran helyettesítik vele az állati eredetű zsiradékokat és a vajat.
Az élelmezési célok mellett a kozmetikai iparban is elterjedt az alkalmazása, bár akár a natúr terméket is felhasználhatjuk testápolóként, szemránckrémként, sminklemosóként, ajakápolóként, bútorápolóként, szinte csak a fantáziánk szab határt az alkalmazásának.

folytatjuk!