Testünk hőszabályzó rendszerének köszönhetően szervezetünk hőmérséklete a változó külső hőmérséklet ellenére is viszonylag állandó szinten tud maradni. A bőrünkben összeszűkülő erek, a csökkent verejtéktermelés hőleadásunk mérséklődését szolgálják.

A hidegben való didergés, toporgás, azaz az önkéntelenül növekvő izomaktivitás viszont azintenzívebb hőtermelést teszi lehetővé, akárcsak kisebb-nagyobb mertekben fokozódóalapanyagcserénk. A hideg környezet, megfelelő öltözködés mellett, minimálisan, mindösszenéhány százalékkal ugyan, de megnövelheti energiaszükségletünket. Hazánkban ez legfeljebbolyan hideg januárban fordulhat elő, amilyen ritkán tapasztalható.Mindezek tükrében felmerül a kérdés, hogy mitől kúszik fel mégis sokaknál néhány kiló a teli időszakban? Tény, hogy a zsírszövet szerepet kap testünk hőszigetelésében, ami egyfajta magyarázata lehet annak, hogy önkéntelenül gyarapítjuk zsírpárnáinkat a hidegebb időszakban. A legújabb kutatási eredmények szerint a kevesebb napfény es a csökkenő hőmérséklet beindíthatja az emberben az úgynevezett barna zsírszövet fokozott termelését is, amely szövetről kimutatták, hogy 300-szor több hőt képes egységnyi mennyiségre vetítve termelni, mint más szövetféleség. Mivel azonban a hideg évszakban többnyire fűtött helyiségben tartózkodunk, így ennek köszönhetően a barna zsírszövet szerepe ma már nem olyan kifejezett, mint amilyen az a régebbi időkben lehetett. Lényeges tudatában lennünk annak, hogy a teli időszak alatti súlygyarapodás fő oka alapvetően nem a természetes folyamatokban keresendő, hanem a mérték elvesztésében, vagyis, bár a hideg környezet miatt kicsivel megnőhet az energiaszükségletünk, azonban ennél gyakran többet fogyasztunk, illetve a megszokottnál kevesebbet mozgunk.