A különböző típusú autókhoz a megfelelő benzin vásárlása szükséges. Az emberek létezéséhez, állandó anyagcsere folyamatához, tevékenységeihez kellő „üzemanyagra” van szükség. 
Nem mindegy, hogy ki és mit eszik!
Nem mindegy, hogy ki és mennyit edz!

A tápanyagoknak megfelelő arányban kell jelen lenniük a szervezetben, hogy jól hasznosuljanak és ellássák feladatukat: energiát szolgáltatni, a test folyamatos építkezésében, a megújulásban részt venni.
A szénhidrátok és a zsír adják részben az energiát. A fehérjék és kis mértékben a zsír a test részeivé válnak. A vitaminok, ásványi anyagok segítik a szervezetben zajló folyamatokat. Vízzel működik az egész rendszer, s a víz hiányzik legelőször, ha nincs.
Az egyén energia-szükséglete pillanatonként változik: ha fekszik éjjel az ágyban, ha sportol, ha fizikai munkát végez, ha tanul az iskolában, más és más a felhasználás. Ezekhez az energiát a megevett tápanyagokból, a bevitt energiából nyeri a szervezet. Ha az elfogyasztott tápanyag energiája több, mint a szükségleteket fedező energia, akkor megbomlik az energiaegyensúly, azaz elkezdődik a testtömeg-növekedés, a hízás. Hasonlóan szétesik az energiaegyensúly, ha több a felhasznált energia, mint az elfogyasztott, azaz testtömegcsökkenés, fogyás lesz. A mennyiségben és/vagy összetételben hiányos táplálkozás hiánybetegségeket okoz.

Például, ha egy 60 kg-os diáklány lassan futva egy óra alatt megtesz 9 km-t, az 60x9,50 azaz 570 kcal, épp egy 10 dkg-os tábla csokoládé.
Ha egy 70 kg-os diákfiú mellúszásban egy órahosszáig úszik faltól falig az uszodában, s megtesz 1200 métert, az 70x4,40 azaz 308 kcal, épp egy sajtos hamburger! 
Ki gondolta volna!

Szerencsére különbözőek vagyunk. Egyik piros hajú, a másik sárga. Van, aki penge eszű, van, aki csigalassúsággal gondolkodik. A táncos lábú, őzikemozgású nem hasonlít a fókához. S abban is eltérünk, - velünk született adottság -, hogy a bevitt táplálékból, kalóriamennyiségből mennyit használunk fel, mennyit épít be a szervezet, és mi halad tovább… Tudomásul kell venni, hogy a cukrászda látványától is gömbölyödünk sokan, míg mások az egész étlapot végigehetik, s akkor sem híznak. Nekik nem kell vigyázniuk, hogy mit és mennyit esznek, s a bevitt kalória-mennyiséget felhasználják-e. Mi, a „beépítők” – ha szeretünk enni – sportolhatunk, edzhetünk még azért is, hogy a testsúlyunk ne növekedjen. Ez még egy ok a mozgásra.

Mindenki tudja, hogy a rendszeres testedzés erősíti a szívet, a keringési rendszert és csökkentheti a magas vérnyomást. A terhelést végző testrészek csontjai erősödnek, s ezzel megelőzik, illetve lassítják a csontritkulást. A testedzés fogyasztja a zsírszövetek tömegét, a székrekedés megelőzésében is aktív. A rendszeres testedzés edzi az akaraterőt, formálja a jellemet, s könnyíti a problémák megoldását.

A rendszeres testedzés, a sportolás sokféle segítséget adhat:- a testsúlyának megőrzését,
- a társas kapcsolatok kialakításának lehetőségét,
- az önbizalom további növelését,
- a lelki-testi harmónia elérését.

A hazai és külföldi szakemberek megegyező véleménye, hogy a fejlődésben lévő ifjaknak minimum napi egy órányi, míg a felnőtteknek hetente legalább három alkalommal 30-45 percnyi sportmozgásra van szüksége. Ahhoz, hogy sportoláskor a szervezetet megfelelő inger érje, azaz a terhelés elegendő legyen, szükséges, hogy a percenkénti pulzusszám érje el minimum a 180 mínusz életkor értéket a felnőtteknél. Ez legkönnyebben az ún. állóképességi sportokkal valósítható meg, mint a gyaloglás, a futás, a kerékpározás, az evezés, a tánc, a sífutás, a korcsolyázás stb… Még az is előnyük, hogy többnyire a szabadban, a természetben, jó levegőn űzhetők.

Természetesen a többi sportág, a kedvelt labdajátékok is tökéletesen alkalmasak rendszeres sportolásra, ha megfelelő technikai szinten végzik azokat. Gond csak akkor van, ha nem magasabb a pulzusszám, mert valaki például teniszezés ürügyén csak a labda után sétál, vagy egy lesiklópályán ácsorog síszerelést igazgatva. A havi egy sörmeccs is többet árthat, mint használ a labdarúgópályán. Különösen bemelegítés nélkül!