Ízesített joghurtokban, szószokban, instant levesekben, reggelizőpelyhekben is megtalálható. Mi is a baj vele?
A fruktóz vagyis gyümölcscukor, egy monoszacharid, ami azt jelenti, hogy egyszerű cukor, egy hat szénatomos gyűrűből áll (lásd képünket). A szervezetben enzimes mechanizmussal alakul át glükózzá.
A fruktóz a GLUT-5 receptorok segítségével szívódik fel a belekben, és mivel a glükózzal ellentétben a fruktóz nem serkenti az inzulin kiválasztást, szinte teljes egészében a máj glikogénraktárait tölti fel, ráadásul „zsírgyártó" üzemmódba kapcsolja szervezetet. Ezen kívül a fruktóz az étvágyunkat is növeli, mert a glükóznál kevésbé gátolja az étvágyfokozó ghrelin hormon termelődését, az étvágycsökkentő leptin hormon termelését pedig gátolja.
A túlzott fruktózfogyasztás a zsigeri (pl. máj) zsírmennyiséget növeli, így a túlsúly, elhízás, inzulinrezisztencia, cukorbetegség, metabolikus szindróma kialakulásának kockázata jelentősen nő.
Fruktóz-áradatban élünk
A Kelet-Európában kapható élelmiszerek egy részének a Nyugat-Európaiétól eltérő minőségéről vagy ízéről szóló híradások hatására a nagy üdítőital-gyártó cégek egyike gyorsan reagált a felvetésekre. Így kiderült,hogy bár a cég különböző édesítőszereket használ országonként, Magyarországon az USA-ban használt receptúrával megegyezően fruktóz-glükózszirupot használnak termékeikhez, amelyet magyar kukoricából állítanak elő.
Annak örülhetünk ugyan, hogy nincs részünk megkülönböztetésben az amerikai fogyasztókhoz képest, az örömünket azonban rontja, hogy az elhízás és cukorbetegség szempontjából különösen veszélyes a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup fogyasztása, melyet elsősorban üdítők, gyümölcslevek, illetve élelmiszerek édesítésére használnak. A szirup egyre nagyobb arányú élelmiszeripari felhasználása mellett szól, hogy olcsó, hosszan eltartható, sütőipari termékeknek szép színt ad.
A magas fruktóztartalmú kukoricaszirupokban a fruktóz-glükóz arány változó, leggyakoribb az 55% fruktóz – 45% glükóz arány. Az USA-ban 2007-es adatok szerint a teljes édesítőszer-felhasználás 41%-át a fruktóz és magas fruktóztartalmú, 45%-át pedig szacharóztartalmú (50%-ban szintén fruktózból álló) édesítőszerek tették ki. A globálisan egyre növekvő kukoricaszirup használatra hatással van az EU cukorpiaci rendtartása is, mely pl. kvótákkal szabályozza a répacukor, nádcukor, izoglükóz (magas fruktóztartalmú kukoricaszirup), melasz, inulinszirup és bizonyos más cukrok előállítását, felhasználását.
Magyarországnak van 2013/14-es adatok szerint a legnagyobb izoglükóz kvótája, kétszer akkora, mint a 2. legnagyobb kvótával rendelkező Belgiumé. A cukorkvóta rendszer 2017. szeptember 30-án megszűnik, nagy kérdés, hogy ez a változás milyen hatással lesz pl. a magyar piacra, hiszen mi magyarok évente fejenként kb. 21 kg bevitellel a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup fogyasztási világranglista 2. helyét foglaljuk el, alig lemaradva az USA-tól!
Az alábbi ételek, italok mennyiségét csökkentsük lehetséges magas fruktóztartalmú kukoricaszirup-tartalmuk miatt:
Szénsavas üdítők, gyümölcslevek
Ízesített joghurtok
Sütőipari termékek
Reggelizőpelyhek
Gyümölcskonzervek
Szószok, öntetek
Instant levesek
Instant kávék, kávéízesítők
A teljes cikket itt olvashatod el:
http://www.weborvos.hu/egeszsegmagazin/ez_lehet_az_elhizas_jarvany/238052/
Sokan éreznek lelkiismeret furdalást nassoláskor, pedig van, akinek nehezebb az önmegtartóztatás. Amerikai kutatók ugyanis megállapították, hogy főként az öröklött génjeinken múlik, hogy mennyire vagyunk édesszájúak.
Sokszor találkozunk az élelmiszerboltok polcain mesterséges édesítőszerekkel illetve ezek felhasználásával készült termékekkel.
Érdemes kicsit többet tudni róluk.