Sokan éreznek lelkiismeret furdalást nassoláskor, pedig van, akinek nehezebb az önmegtartóztatás. Amerikai kutatók ugyanis megállapították, hogy főként az öröklött génjeinken múlik, hogy mennyire vagyunk édesszájúak.

Nem véletlen, hogy a kedves, szeretnivaló embereket gyakran az „édes” jelzővel illetjük és hogy a szerelmesek gyakran „Édesemnek” szólítják egymást. Amerikai kutatók megállapították, hogy fellelhetőek közös vonások az ízlelésben és a személyiségjegyekben. Az Észak-Dakotai Állami Egyetem munkatársai  arra jutottak, hogy kedvesebbnek és barátságosabbnak tartjuk azokat az embereket, akik szeretik az édességeket. Arra is fény derült, hogy azok, akik jobban kedvelik az édes ízt, általában valóban segítőkészebbek társaikkal.

Géneken is múlikA Monell Chemical Senses  Központjának munkatársai pedig azt bizonyították be, hogy alapvetően gének határozzák meg, ki az édesszájú, hiszen nem minden ember érzékeli és szereti egyformán az édes ízeket. Egereken végzett tanulmányuk során kiderült, hogy az édességek szeretete olyan génektől is függ, amelyek nem közvetlenül az ízérzékelésben, hanem az édes ízhez kapcsolható jutalmazási-, és motivációs folyamatokban vesznek részt.

Nekem például talán szerencsém van, mert az édességet általában és magát az édes ízt nem annyira szeretem. Jó minőségű csokoládé nélkül viszont, amit a reggeli kávé mellé szopogatok el, sokkal szegényebb lenne a napom. Lehet, hogy ezt egy másik gén szabályozza?
Sokan lelkiismeret-furdalást éreznek, ha édességet, édes italokat fogyasztanak, hiszen tudják, hogy a túlzott cukorbevitel a magas energiatartalom miatt súlygyarapodást okozhat. Azonban ebben sem szabad átesni a ló túloldalára, hiszen a cukornak is megvan a maga helye a kiegyensúlyozott étrendben, amennyiben mértékkel fogyasztjuk. Ha édesítésről van szó, ma már egyre több lehetőség áll rendelkezésünkre.

Új édesítőszer - a sztevia
Az elmúlt évek során hazánkban is folyamatosan nő a cukorpótlók (édesítőszerek) fogyasztása, az élelmiszergyártók is sorra dobják piacra a különböző édesítőszerekkel ízesített termékeiket. Az Európai Parlament 2011 novemberében adott engedélyt arra, hogy a sztevia nevű Dél-Amerikából származó növény kivonatát élelmiszer-alapanyagként használják a gyártók az EU területén.
A sztevia kivonatait (port, szirupot, tablettát) és szárított leveleit a világ számos táján széles körben használják édesítésre. Az ázsiai országokban évtizedek óta elfogadott és ismert: üdítőitalokat, cukormentes rágógumikat, joghurtokat, savanyúságokat, szárított tenger gyümölcseit és süteményeket édesítenek vele a gyártók. Már belga csokoládé is kapható, amit sztéviával édesítettek!
A sztevia vagy sztívia egy egynyári növény, amit akár termeszthettek is.

„A sztevia egy természetes édesítőszer, levelei 200-300-szor édesebbek a cukornál, az élelmiszerekhez a kivonatait használják. Alig tartalmaz kalóriát, ezért számos diéta során felhasználható, még cukorbetegek is fogyaszthatják.” – tájékoztatott az újonnan forgalomba került édesítőszerről Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke.