Csaknem teljes, legalább 95 százalékos bizonyossággal állítható, hogy a hőmérséklet emelkedését az elmúlt évtizedekben főképp emberi tevékenység okozza - áll az ENSZ klímajelentésének tervezetében.
A világszervezet jelentéstervezetét, amelyet keddi számában ismertetett a The New York Times, a több száz tudóst tömörítő, 2007-ben (Al Gore volt amerikai alelnökkel megosztva) Nobel-békedíjjal kitüntetett Éghajlat-változási Kormányközi Testület állította össze. A dokumentumot végleges formájában szeptember végén Stockholmban fogadják majd el állami vezetők és tudósok, de a lap célzott arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint várhatóan nem hajtanak végre jelentősebb változtatásokat rajta.
A dokumentumot kidolgozó szakértők alapvetően elutasították a szkeptikusok gyakran hangoztatott állítását, miszerint a felmelegedés üteme az utóbbi időben lelassult volna. Rámutattak, hogy a klímaváltozással kapcsolatos alapvető tények minden korábbinál megalapozottabbak (a 2007-ben elkészített jelentésében a testület még "csak" 90 százalékos bizonyossággal hangoztatta megállapításait.)
"Rendkívül valószínű, hogy az 1951 és 2010 közötti, átlagos felszíni hőmérsékletnövekedés több mint felét az embernek az éghajlatra gyakorolt hatása okozta" - fogalmaz a jelentéstervezet."Nagy biztonsággal megállapítható, hogy ennek következtében a 20. század második felében felmelegedett az óceán, olvadt a hó és a jég, megemelkedett az átlagos tengerszint és néhány éghajlati szélső érték megváltozott" - írják a szerzők.
Az előző, 2007-es jelentés nem tartalmazott konkrét becsléseket a tengerszint-emelkedéssel kapcsolatban. A mostani tervezet több lehetőséggel is számol. Az optimista forgatókönyv szerint - amely azt feltételezi, hogy a kormányok az eddiginél sokkal hatékonyabban lépnek majd fel a kibocsátások ellen -, a vízszintemelkedés "csak" 25,4 centiméteres lesz. Ez valamivel több, mint a 20. század folyamán mért 20,32 centiméteres emelkedés, amely mindeddig kezelhetőnek bizonyult annak ellenére is, hogy a partvonalakon eróziót okozott.
A másik lehetséges véglet szerint azonban, ha az üvegházgázok kibocsátása továbbra is gyors ütemben növekszik, akkor a tengerek szintje 2100-ra legkevesebb 91 centiméterrel emelkedik majd meg. Emiatt a tengerszint közelében élők százmilliói kerülhetnek majd veszélybe, és az áradás olyan nagyvárosokat fenyegethet majd, mint New York, London, Sanghaj, Velence, Sydney, Miami és New Orleans.A jelentéstervezet ugyanakkor valamivel visszafogottabb az előzőnél azzal kapcsolatban, hogy mennyivel növelné meg a globális átlaghőmérsékletet az, ha a légkör szén-dioxid-tartalma megduplázódna. A 2007-es 2 Celsius-fokkal szemben 2013-ban a tudósok a legjobb szcenárió esetén csak 1,5 fokos felmelegedéssel számoltak. Sok éghajlatkutató szerint azonban ebben az esetben is az emelkedés legkevesebb 2,77 Celsius-fok lesz, ami a sarkvidékeken meghaladhatja az 5,55 fokot is.
Ez a szárazföldi jégrétegek széles körű olvadásához, hőhullámokhoz, az élelmiszer-termelés veszélyeztetettségéhez, a növényi és állatvilág megváltozásához és több faj kipusztulásához vezet.
A szakértők megállapították, hogy a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma 41 százalékkal nőtt az ipari forradalom óta és ez az érték a jelenlegi tendenciák folytatódása mellett megduplázódhat.Az 1988-ban megalakult Éghajlat-változási Kormányközi Testület öt-hat évente készít hasonló klímajelentéseket. A mostani az ötödik ilyen dokumentum lesz, amely az előzőekkel összhangban arra a következtetésre jutott, hogy a felmelegedés elsődleges okozója az emberi tevékenység. A tudóscsoport nem végez önálló kutatásokat, hanem a világszerte publikált vizsgálati eredmények alapján dolgozik.
A testület 2007-ben elkészített jelentésében a klímaváltozás szkeptikusai több, a The New York Times által apróbbnak nevezett tévedést találtak. Elkerülendő az újabb politikai támadásokat, a tudóscsoport ezúttal igyekezett szigorúbban alátámasztani állításait.
A lap felhívta a figyelmet, hogy noha a jelentéstervezet a korábbi dokumentumokhoz hasonlóan globális szinten viszonylag pontos előrejelzést ad, azt régiókra továbbra sem volt képes lebontani.
Régen csak télen ettünk banánt, mert nyáron annyi más gyümölcs van. Igaz, hogy csak akkor lehetett kapni.
Tudjátok mennyibe kerül egy kiló banán?
Ha tudni akarod hol tartunk a föld elhasználásával, akkor olvasd tovább. A könyv 2011-ben jelent meg, de sajnos ma, 2024-ben, a "Föld napján" is érvényes.