Sokszor leülök, és azon töprengek, vajon, hogyan lehet ezt az élet nevű dolgot, igazán jól csinálni. De tényleg! Várom a világmegváltó gondolatokat, amik segítségével biztató jövőt festhetek magam elé.

Sokszor mondják, az élet nem egyszerű, olykor kiszámíthatatlan, nincsenek garanciák. Törvényszerű, hogy olykor nehézségeink vannak, szenvedünk, máskor boldognak érezzük magunkat, szinte szárnyalunk. Akárcsak egy hullámvasút… Nem lehet kispórolni belőle, se a „fentet”, se a „lentet”. Vajon milyen összetevői vannak egy viszonylagos kiegyensúlyozottságnak, harmóniának? És milyen elemekből áll össze egy depresszív disszonancia? Ha még tovább rugaszkodunk, Bagdy Emőke könyvcímét idézve: „Hogyan  lehetnénk boldogabbak?” Mitől függ a hogyanlétünk?

Az egészség újszerű értelmezései egész más megvilágítást adtak az életről alkotott addigi elképzeléseimnek. Annyira érdekesnek és tovább boncolandón hatott rám, hogy igazából a mai napig nem tudtam belőle még kikavarodni.
Élj egészségesen - tudom, már a csapból is ez folyik!
Mindezek ellenére a legtöbb embernek fogalma sincs róla mit jelent... Számomra az egészséges élet minőségi életet jelent, ahogyan egyáltalán érdemes élni!
A hivatalosan elfogadott egészségdefiníció szerint (WHO – World Health Organization – Egészségügyi Világszervezet), az egészség nem csupán a betegségek hiánya, hanem a teljes testi-, lelki- és szociális jóllét állapota.

Ez alapján felállítható egy ún. bio-pszicho-szociális modell. Optimális esetben test, a lélek és a szociális helyzet egy egyenlőszárú háromszög csúcspontjait képezik, amelyek egyensúlyban, kölcsönhatásban és harmóniában állva egymással az egészséges állapot szemléltetik. Ha a három közül valamelyikben zavar lép fel az egyenlőszárú háromszögünk, az egyensúly megbillen. A három elem egyensúlya az egészség.

Sokan úgy vélik, egészségesnek lenni annyit jelent, hogy nem szenvedünk semmilyen betegségben, nincsenek kóros szervi elváltozásaink, nem fáj semmink, nincsenek testi panaszaink, azaz semmilyen szomatikus betegségben nem szenvedünk. Ez csupán a testi egészség leírásának felel meg.

A lelki egészségről számos próbálkozás ellenére sincs egységesen kialakult vélemény. A különféle megközelítések az emberről alkotott képtől, elmélettől, s a vizsgálatok módjától függenek. Vonatkoznak ezek az emberi személyiségre, vagy annak egy vagy több kiemelt működésére. Egy-egy ember lelki egészségét, vagy annak hiányát tesztekkel, pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal is próbálják megközelíteni. Az egészség skálája igen széles, nagy kérdés, hogy hol a határ az egészség és a betegség között, s egyáltalában meghúzható-e? Beszélhetünk örömkészségről, ha úgy tetszik, egészséges lelki közérzetről. Ezért is annyira izgalmas és érdekes számomra a pszichológia világa…

A szociális egészség állapotát leginkább az ember társadalmi jólétével tudnám azonosítani. Ez legalább annyira fontos, mint az előző kettő! Általában arra mondjuk azt, hogy jók a szociális viszonyai, akinek rendezettek lakáskörülményei, stabil munkahellyel rendelkezik, esetetekben rendesen jár iskolába, nem küzd megélhetési problémákkal, rendezett családi körülmények között él. Különböző közösségek tagja, kiépült szociális kapcsolatrendszerrel rendelkezik (barátok, ismerősök, szomszédok, munkatársak, focicsapat, város, megye, ország ahol él stb.), jól működő társas kapcsolatai vannak, akik ha kell, támaszt nyújtanak, megtartó erejük van.

A szociológia egészségdefiníciója szerint az egészség optimális képesség, hogy hatékonyan el tudjuk látni társadalmi szerepeinket, feladatainkat, amelyekre szocializálva vagyunk. (Ez természetes módon valószínűleg a legtöbb kamaszt inkább lázadásra sarkallja, minthogy törekedne rá… :-))

A felvázolt alapvető három tényező mindegyike fontos, de én a lelki egészség épségét mégis elsődlegesnek tartom, melynek helyreállításában és megőrzésében kiemelt szerepe van a megküzdési stratégiáknak. Erről az előzőekben már olvashattatok, itt a „Lélek” rovatban.

Képzeljünk csak el egy beteg embert, akinek testi egészsége súlyosan károsodott, mégis rendezett szociális körülmények között, szeretett környezetben, gyorsabban képes a gyógyulásra, bizakodni, harcolni tud az egészségéért. Vagy ha valakinek a szociális körülményei rosszak, ő maga viszont mégsem adja fel, nem törődik bele, ép, egészséges lelkületű, sokkal nagyobb valószínűséggel áll talpra, mint egy depresszióra hajlamos. Ha viszont valakinek a lelki egészsége romlik meg, hiába rendezettek szociális körülményei és ép testi egészsége is, még betegnek, boldogtalannak érezheti magát, sőt a pszichoszomatikus megbetegedések valószínűsége is megemelkedik.

Nagyon nehéz az egészség fogalmát szétboncolgatni, mert az egészséget meghatározó tényezők nem választhatóak el egymástól, minden, mindennel összefügg.

Fontos, hogy megértsük az egészség érték. Számos vonatkozása mellett egészségi állapotunkért, mint, ahogyan az ábra is mutatja, mi vagyunk a leginkább felelősek. Az életmód, azaz ahogyan élünk, 43%-ban határozza meg jólétünket. A káros szenvedélyektől való mentesség, a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás mellett a pozitív gondolkodás, az élet kihívásaival való megbirkózás, az életről alkotott képünk, az ahhoz való viszonyulásunk és megküzdési képességeink együttesen határozzák meg az életminőségünket és egészségünket.

Egészségi állapotunkért döntéseink mentén tehát elsősorban mi magunk vagyunk felelősek. Mindannyian bizonyos hozományokkal, indulunk neki az életnek, eltérő genetikai és egyéb adottságokkal, hajlamokkal rendelkezünk. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mondjuk, aki cukorbeteg vagy rossz a látása, valamilyen fejlődési rendellenességgel született vagy bármilyen más, önhibáján kívüli testi fogyatékossággal él, már nem is lehet soha egészséges? DE! Igen, lehet! Érdemes is lenne, néha belegondolni saját helyzetünkbe, hogy milyen hálásak is lehetünk a mi kis „hozományunkért”…
Ahhoz, hogy egészségünket megőrizzük, fejlesszük, folyamatosan tenni kell!
Szükségünk van szemléletmód-váltásra, hiteles információkra és a felismerésre, ha egészségről beszélünk, jóval több dolog kell eszünkbe jusson, mint az, hogy ne dohányozz, táplálkozz helyesen, mozogj rendszeresen stb.

Hiszek benne, hogy kellő elszántsággal, akaraterővel, önkontrollal, tudatossággal, és személyes erőforrásaink kihasználásával a szervezet öngyógyító ereje csodákra képes. A lelki egyensúly megtalálása és tartós megtartása jelentős mértékben hozzájárul a testi- és a szociális jólétünkhöz, segít megoldani problémáinkat, a nehéz élethelyzeteket is, mely végső soron közelebb visz ahhoz, hogy az életet jól éljük és esélyt adjunk magunknak a boldogságra…