Értelmes tanulási tevékenységek egy életen át – 2.
2021. ápr. 26., Várnai Dóra

avagy milyen lesz a jövő iskolája?

Az életnek tanulsz fiam, nem az iskolának

Az a nézet, hogy az számít szakembernek, aki jól csinálja, vagy jól kommunikálja a végzettségtől függetlenül és az a tény, hogy sok tudás az online téren vagy másokkal folytatott beszélgetéseken keresztül jut el hozzánk, a tanulás új megközelítését eredményezte.
Ezt hálózat alapú (konnektivista) megközelítésnek nevezik. Ennek egyik legfontosabb mondanivalója, hogy nemcsak az iskolában tanulunk, hanem egymástól a baráti kapcsolatainkban, az edzéstársainktól, a szakkörökben és egyéb csoportokban. Az elmélet azt is elismeri, hogy a tanulás az embereken kívül, adatbázisokban, applikációkban, szervezetekben is zajlik és a digitális technikák az emberi tanulásba alapvetően beépülnek. Például nem kell tudnunk fejben szorozni, nem kell emlékeznünk arra, hogy pontosan mikor voltak a csaták vagy hány tonna ércet termel India. Ezek két kattintással elérhető információk. Ehelyett azt kell tudnunk, hogy mi az értelme a százalékszámításnak és erre mikor van szükség. Vagy azt kell tudnunk, hogy a történelem nagy korszakaira mi jellemző, hogyan élt és mit gondolt az akkori ember, ezek hogyan alakították a mai embereket és ez miként változhat ez a jövőben. Vagy azt kell tudnunk, kik a gazdasági nagyhatalmak és mit tanulhatunk tőlünk a saját terveink szempontjából.
Ebben a megközelítésben tehát a tanulás tulajdonképpen különböző információforrások összekapcsolása és azt kell legjobban tudni, hogy melyik infot hol keressük.

Mik a legjellemzőbb tanulási trendek mostanában?

Mi jellemző még a tanulásra, tudásra. Vajon az iskolai oktatás mennyire képes megérteni ezeket a trendeket és kapcsolódni azokhoz?
• A jövőben talán egyre inkább igaz lesz, hogy az iskolai oktatás a szerzett tudás kisebb részét közvetíti.
• A tanulás és munkával kapcsolatos tevékenységek egyre kevésbé különülnek el, vagyis ahogy a fenti példákban is láttuk: „valamit csinálva tanulod meg”.
• A jövőben az egyik legfontosabb készség az lesz, hogy fontos és nem fontos információ között különbséget tudjunk tenni (kritikus gondolkodás).
• A múltban a tanulási részének tartott folyamatokból át lehet adni a technológiának (nem kell emlékezni, szelektálni – erre ott a google).
• A tudásban fontos szerepe van különböző véleményeknek. Ez azt jelenti, hogy az egyet nem értés hasznos a helyes megoldás megtalálásában.
• Nemcsak az a kérdés, hogy most mennyit tudunk, hanem hogy mit vagyunk képesek a jövőben megtanulni. Ma a munkaerőpiacon többet ér valaki, aki nem tud most túl sok mindent, de hajlandó fejlődni, mint az, aki azt bizonygatja, hogy mennyire hozzáértő.
• A tudásanyag folyamatosan változik, nem állandó, hanem „áramlik” emberek és szervezetek között.

Te mit gondolsz erről?

Írd meg a fórumban!