70 éve történt

A nukleáris fegyver energiája atommag-átalakulásból származik. Két típusa kétféle magátalakulást használ fel: az atombomba esetén maghasadás következtében, a hidrogénbomba esetén magfúzió következtében az atommag kötési energiája szabadul fel. Rendkívül nagy pusztító ereje van: egyetlen ilyen fegyver képes elpusztítani egy várost. Mivel a hasadáson és a fúzión alapuló bombák közös jellemzője, hogy az atommag (latinul és angolul nucleus = mag) átalakítása révén szabadítanak fel energiát, a legpontosabb közös elnevezés e robbanóanyagok különféle formáira a „nukleáris fegyver". A kísérleti robbantásoktól eltekintve kétszer használtak nukleáris fegyvert: a II. világháborúban az Egyesült Államok dobta le két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira.

1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légierejének egy B–29-ese, az Enola Gay, amelynek Paul W. Tibbets ezredes volt a parancsnoka (a gépet Tibbets anyjáról neveztek el) atombombát dobott Hirosimára. Harry S. Truman amerikai elnök adta ki a parancsot, hogy a japán városra dobják le a csak napokkal korábban elkészült új atombombák egyikét. A bombát az amerikaiak Little Boy-nak , vagyis kisfiúnak nevezték el. Urán 235-ös izotópon alapuló fissziós (maghasadás elvű), 15 kilotonna robbanó erővel rendelkező atomfegyver volt, „puska" típusú bombának megépítve. A vakító villanással és gombafelhővel kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát.

"A 20 kilotonna trinitrotoluollal egyenértékű robbanás után nyomban hatalmas füstfelhők borították el a várost. Sorra lángra lobbantak a faépületek. Amikor estére a tűzvészek elhamvadtak, az egész város romokban hevert. A robbantás epicentrumától számított 2 km-es sugarú körben valamennyi épület teljesen elpusztult, 12 km-es körben pedig többé-kevésbé súlyosan megrongálódott. A 90000 lakó és egyéb épület mintegy 70%-a teljesen megsemmisült vagy részben megrongálódott, de a többinek is megsérült a teteje, ablakai pedig betörtek."63

A robbanás epicentrumától mért 2 kilométeres sugarú körben a szabad ég alatt tartózkodó minden tíz ember közül nyolc, a helységekben levők közül pedig öt elpusztult.

Az atomtámadás 140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében, amely ma is érezteti hatását.

1945. augusztus 9-én Nagaszakit pusztító atomtámadás érte: az amerikaiak a Fat Man nevű bombát dobták a városra. A bomba elsődleges célpontja Kokura városa volt, az ottani kedvezőtlen időjárás, a vastag felhőréteg miatt választották a másodlagos célt, Nagaszakit. A hirosimai atomtámadás után három nappal Nagaszakira ledobott atombomba csaknem 80 ezer halálos áldozatot követelt, és további 75 ezren szenvedtek sugársérülést.

Hirosima megsemmisítése után 16 órával a Fehér Ház hivatalos közleményt adott ki, melyben beszámolt az atomfegyver megalkotásának történetéről, hangsúlyozva annak pusztító erejét, és figyelmeztette Japánt a további támadásokra.
Japántól azt várták, hogy kapituláljon, de nem tette. Igaz, hogy Suzuki javaslatot tett a Háborús Irányítás Legfelső Tanácsának összehívására, de a katonai vezetők ezt ellenezték. Még a minisztertanácsot sem hívták össze, csupán egy vizsgáló bizottságot küldtek Hirosimába, a pusztítás mértékének meghatározására.
A várt eredmény elmaradt, így az amerikai hadsereg felkészült a második bomba ledobására is. Az előre eltervezett augusztus 20-ról a dátumot először 11-re, majd 9-re változtatták meg, ekkor érte Nagaszakit az atombomba támadás. A bomba elsődleges célpontja Kokura városa volt, az ottani kedvezőtlen időjárás, a vastag felhőréteg miatt választották a másodlagos célt, Nagaszakit.

A két atombomba összesen 500.000 áldozatot szedett a békés lakosságból.
Ferenc pápa megfogalmazása szerint: "Annak a jelképei, hogy mekkora pusztító hatalommal bír az ember, ha eltorzítva használja fel a tudomány és a technika eredményeit"