Ti értitek? Ráadásul egy magyar kutató az egyik szabadalmaztató. Olvass tovább és megérted.

A mRNS az a molekula, amiről remélhetőleg tanultátok, hogy a DNS-ben kódolt információt szállítja a sejtmagból a fehérjeszintézis helyére. Ez már egy egyszálú molekula, azokat az információkat tartalmazza, amik egy-egy fehérje felépítéséhez szükségesek.

Hogyan fog működni egy ilyen vakcina?

A vírus külső felületén lévő úgynevezett tüskefehérjéket kódoló mRNS-t juttatják a szervezetbe, természetesen egy csomó trükkös megoldás segítségével.
Egyrészt, a mRNS-t módosítani kellett, hogy ne ismerje fel a szervezet idegennek és működni tudjon az emberi szervezetben is.
Másrészt be is kellett csomagolni, mégpedig egy zsír-burokba, hogy stabil legyen, de még így is nagy hűtést, mínusz 70 fokos mélyfagyasztást igényel a vakcina.
Ha már bejutott, akkor működni kezd, vagyis elindul róla a tüskefehérje szintézise. Szerencsére ez a változtatás nem örökre szól, de ahhoz elég ideig, hogy a fehérjét aztán már az immunrendszer vegye kezelésbe. A feladata, hogy felismerje, mint idegent és aktivizálja az immunsejteket. Tehát azonnal ellenanyagot kezd termelni a fehérje ellen, valamint mozgósítja az emlékező-T-sejteket is, amik később bármikor előhozzák az emlékükből, hogy erre a fehérjére már reagáltunk, vagyis gyors mozgósításra, védekezésre képesek.
És ilyenkor már a valódi tüskeférje-forrás, vagyis a koronavírus ellen is akcióba lépnek.
Ennyi.

És úgy néz ki, hogy működik. Két oltásra van szükség a hatáshoz.

Magyar kutató a siker mögött

A kivételes technológia egyik megalapozója, a Szegedi Tudományegyetemen végzett biológus, az SZBK egykori kutatója, Karikó Katalin. A munkát az amerikai Drew Weismann-nal közösen végezte el a Pennsylvaniai Egyetemen.

„A vakcinában lévő mRNS a vírus tüske fehérjéjét kódolja. Tehát a beoltott ember sejtjei először elkészítik a vírus fehérjéjét az mRNS-ről, majd ellenanyagot készítve reagálnak a vírus fehérjéjére. Vagyis, mind a vírus fehérjét, mind az ellenanyagot az emberi test készíti. Ezt hívják aktív immunizálásnak. Mivel az ellenanyagot termelő immunsejtek egy csoportja „emlékező sejtként” túlél, ezért a védettség tartós”- mondta el a kutató.

A mRNS-sel végzett beavatkozások nem csak a vakcinagyártásban hasznosulnak! Egy csomó ígéretes területen végeznek kutatást, kipróbálást. Olvass utána!

https://www.nature.com/articles/nrd4278?cacheBust=1508171532658